Az orvosok gyakran írnak fel antibiotikumot, sokan azonban nincsenek tisztában szedésük szabályaival, és ezzel veszélyeztetik egészségüket. Mikor lehet szükség e gyógyszerekre, mire vigyázzunk használatukkor, és hogyan ellensúlyozhatjuk a vegyi anyagok káros hatásait?

Az antibiotikumok olyan gyógyszerek, amelyek a szervezetben megtelepedett baktériumokat elpusztítják, vagy gátolják azok szaporodását. Sokan azonban nem ismerik e gyógyszerek szedésének szabályait, sőt, ok nélkül is az otthoni készletből próbálják kúrálni magukat. Ez igen veszélyes is lehet, ezért az Országos Alapellátási Intézet Antibiotikum Aranyszabályok címen felvilágosító kampányba kezd, amely mindenki számára érthetően foglalja össze a tudnivalókat.

A leggyakrabban előforduló fertőzések, amelyekre antibiotikumot rendel az orvos, az arc- és a homloküreg-gyulladás, a tüszős mandulagyulladás, a középfülgyulladások, a hörghurut és a tüdőgyulladások nagy része, a vesemedence-gyulladás, a húgyúti fertőzések, az agyhártyagyulladás, a kötőhártya-gyulladások jó része és a vérmérgezés.

Eredetileg csak azokat a vegyületeket nevezték antibiotikumoknak, amelyeket valamilyen élőlény (gomba, baktérium) termelt, a mesterségesen előállított szereket kemoterapeutikumokként említették. Ma azonban már minden baktériumellenes gyógyszert antibiotikumnak neveznek.

Hol van már a penicillin?

Az antibiotikumok kutatása a mai napig szakadatlanul folyik, mert a baktériumok, amelyek ellen a mai antibiotikumok hatásosak, egy idő után sajnos átalakulnak és ellenállóvá válnak. A szulfonamid és penicillin típusú antibiotikumok mellett/után megjelentek az amino-glikozidok, a cefalosporinok, a kinolonok és a makrolid típusú készítmények. Az újabb, szélesebb hatásspektrumú antibiotikumokat az orvosok tárt karokkal várják, a baktériumok pedig lassan, de biztosan rezisztenssé válnak rájuk.

Az orvosok még mindig túl gyakran írnak fel antibiotikumot, mint ahogy elterjedt módszer az antibiotikummal való öngyógyítás is. A közvélemény keveset tud az antibiotikum-rezisztenciának az egyénre, az egészségügyi ellátásra és a társadalomra gyakorolt gazdasági hatásairól, feltehetően ezzel is magyarázható a szakma és a fogyasztók részéről megnyilvánuló közöny.

Az antibiotikumok alkalmazásának másik, a rezisztencia kifejlődésén kívüli veszélye, hogy néhányan túlérzékenyek ezekkel a gyógyszerekkel szemben, ami súlyos allergiás tünetekben nyilvánulhat meg.

A vírus nem pusztul el tőle, sőt!

A tapasztalatok alapján olyankor is antibiotikumot veszünk be, amikor az nem lenne szükséges, más szóval „túlszedjük” a szert. Ennek a lelki oka abban kereshető, hogy mielőbb szeretnénk jól lenni, és az antibiotikumról tudjuk, hogy valóban hatásos szerek. De csak akkor, ha baktérium okozta a betegséget!

A nem megfelelő gyógyszer beszedése komoly veszélyeket rejthet. Az ezekben a napokban tomboló, megfázásos tüneteket okozó betegségek legtöbbször vírusos eredetűek, ezért ezekre az antibiotikumok hatástalanok.