Homeopátia és kereszténység

Olvasói levelet kaptunk a minap. A levélíró hölgy védelmébe veszi Vágó Istvánnak és a szkeptikusoknak a homeopátia lejáratására irányuló akcióját és hangsúlyozza: mindenféle hókusz-pókusz helyett a gyökerekhez kellene visszatérni. Szerinte a homeopátia alkalmazása a démoni erőknek nyit utat. Ennek kapcsán idézi a Homeopátia – keresztény szemmel című cikket a Magyar Kurírból. Szívesen közreadnánk teljes terjedelmében a levelet, de szerzője kifejezett kérésünkre sem járult hozzá ehhez. Így alább a Natúrsziget homeopata (és keresztyén) orvos tanácsadójának, dr. Sebő Zsuzsannának a válaszát olvashatják.

De mielőtt erre sor kerülne, hadd ajánljuk figyelmükbe azt a cikkünket, amely a levélírót hirtelen felindulásra késztette, Vágó István erre született válaszát, valamint a Magyar Kurírnak az ezotériával, a homeopátiával és a kereszténységgel foglalkozó cikkét.

Kedves Asszonyom! A Natúrszigetnek írt levelét olvastam (mint a honlap homeopata tanácsadója). Két dolog keveredik össze írásában.

Az egyik a szkeptikusok akciója, élén Vágó Istvánnal, ami hamvába holt esemény volt, mint azt Ön is láthatta. Azért elmondanám, hogy néhány évvel ezelőtt a szkeptikusok jelszava a „placebo” volt. Mivel bebizonyosodott, hogy a homeopátia hat a csecsemőkre, növényekre, és állatokra is, a következő év jelszava a „nincsenek tudományos vizsgálatok a homeopátiáról” lett. Azóta a szkeptikusoknak sikerült elolvasniuk néhány tudományos vizsgálatot (mert több mint száz ilyen van), így ebben az évben a „nincs benne semmi” lett a jelszó. Igen, mi homeopátiás orvosok is ezt valljuk (ha anyagban gondolkodunk).

Démoniság a homeopátiában?

A másik dolog, amit az írásában említ, az a démoniság, amit a homeopátiának tulajdonít. Mint keresztyén orvos, aki alkalmazom a homeopátiát is, nem kívánok Önnel vitába szállni, inkább néhány részletet és véleményt másoltam ki keresztény lapokból és hívő orvosok írásaiból.

Kezdeném talán a legfrissebbel:

Keresztény Magyarország Portál – Napi Ige, 2011. február 28.

4Móz 16 „Bizony az Úr ellen fogtatok össze…” (11). Elkerülhetetlen, hogy közösségeinkben, gyülekezeteinkben időnként kritika fogalmazódjon meg. Különbség van azonban abban, hogy Istentől ered a megjobbítás szándékával, vagy emberi önzésből, s az Úr ellen irányul. Különbség van abban, milyen lelkülettel fogalmazzuk meg egyet nem értésünket, illetve milyen lelkülettel fogadjuk mások egyet nem értését. Mózes arcra borult. Kérjünk alázatot a szóláshoz is, a meghallgatáshoz is. (RÉ 72 MRÉ 72 ApCsel 21,1–1)

Aztán egy korábbi cikkből idézet:

Az Igen előző számában a bizonyos keresztény körökben világnézeti vitákat is kavaró homeopátia volt a központi téma. Akkor 4-1 arányban tépázták többen a „hasonszenv” gyógymódjának hitelét és elfogadhatóságát. Most két – nagyon kulturált, felkészült szerzőtől származó és meggyőző – írás foglal állást – a homeopátia mellett. A katolikus egyház és e gyógymód korántsem ellenséges kapcsolatáról többek között megtudhatjuk: a liberalizmussal távolról sem vádolható IX. Piusz pápa támogatta a homeopátiát, s egy képviselőjét kinevezte vatikáni professzorrá. Hm. Vannak harcos keresztények – katolikusok és protestánsok egyaránt –, akiknek még a fürdővíz és a gyermek együttes kilöttyintése sem elég – időnként még a lavórt is utánuk hajítják. (Új Ember, Szemle – Ez Igen!)

Az irgalmas-rendi szerzetesek és a német reformátusok

Egy keresztény orvos tollából:

…A magyarországi elterjedéskor biztosan nem volt ellenérzés sem az irgalmas-rendi szerzetesek, sem a pesti német reformátusok körében. Bulgáriában a tiltás évei alatt a vidéki földesurak mellett papok foglalkoztak a homeopatikus gyógyítással. Az a hangvétel pedig, ahogy a bírálat nemegyszer megfogalmazódik, a Jn 9,1-41-et juttatja eszünkbe. Különösen érdekes a 3-as és a 34-es versek közt feszülő ellentét, ami a világban előforduló jelenségek és a mögöttes okok értelmezésének eltérésére utal. Elgondolkodtató a 31-33-as versek üzenete is. Az egyes ószövetségi szövegekre hivatkozásnál az orvos Szent Lukács lehet iránymutató: Lk 5,36-39. Alapvető lehet az elfogulatlansághoz a Lk 6,43-45. Ha valaki jót tesz az emberekkel, de nem tartozik feltétlen hozzánk, annak megítélésére segítség a Lk 9,49-50. Az ítéletnél nélkülözhetetlen alázatra figyelmeztet bennünket a Jn 9,41…

Végezetül álljon itt Hahnemann egyik – az orvosi kiadónak írt – levelének részlete, valamint annak mai értékelése:

Végre, egyszer mégis meg kellett az utat törni, és én megtörtem azt. Az út most nyitva van. Minden figyelmes buzgó és lelkiismeretes orvos követheti azt. Hogy ezen a természet csöndes vizsgálatában feltalált, biztos gyógyításhoz vezető út az eddigi gyógy-tudományunk iskolarendszereinek ellentmond, arról az én tanom igazsága nem tehet. Magam szólítom fel kortársaimat: cáfoljátok meg ezen igazságokat, ha tudjátok, valamely sikeresebb, biztosabb és kellemesebb gyógymód kijelölésével. Ha pedig az enyémet legjobbnak találjátok, használjátok az emberiség javára, és adjatok Istennek hálát.

A sikeresebb, biztosabb és kellemesebb gyógymód kijelölésével – mint az egyetlen hitelt érdemlő cáfolattal – még sok területen adósok vagyunk. Mindaddig pedig használnunk kellene a homeopátiát, és minden gyógyulásért hálát adni Istennek. Sajnos a hálaadásban is vannak lemaradásaink. (Dr. T. G.)

Széchenyi és Kossuth is kedvelte a homeopátiát

Idézem még egy szakember könyvének részletét is:

A 19. század első felének egyik legkiemelkedőbb homeopata orvosa Bakody József (1795-1845) volt. Szegény család tehetséges gyermekeként Starhemberg Emánuel győri kanonok segítette tanulmányait, az ő útmutatását követte, amikor a homeopata orvosi hivatást választotta. A másik híres orvos személyiség, Almási Balogh Pál (1794-1867) régi, református lelkészi családból származott. Valódi reformkori polihisztor volt, aki sokoldalú műveltségét a nemzeti felemelkedés érdekében használta fel. 1825-ben, fiatal orvosként németországi körútra indult, ekkor ismerte meg Hahnemannt, és ez meghatározta pályafutásának alakulását. Homeopataként ő vált a legnagyobb szaktekintéllyé, hozzá fordult orvosi tanácsért a legtöbb közéleti személyiség, Széchenyi István és Kossuth Lajos is páciensi köréhez tartozott. Argenti Döme (1809-1893) görög kereskedőcsaládból származott, Scitovszki János esztergomi érsek háziorvosa volt. Az érsek prímás nagy pártfogója volt a homeopátiának, így Argenti neki ajánlotta »Különféle betegségek hasonszenvi gyógyítása« c. könyvét.

1865. december 28-án tizenöt homeopata orvos megalakította a Magyar Hasonszenvi Orvosegyletet a Tudományos Akadémia egyik termében. Elnöke Almási Balogh Pál, alelnöke Argenti Döme lett. Rendes tagjai közé csak orvosi diplomával rendelkező homeopatákat vettek fel. Az orvosok egy része továbbra is erős kritikával szemlélte a homeopátiát, gyakran bontakoztak ki éles hangú sajtóviták e tárgyban.

1866-ban megnyílt az első hasonszenvi kórház Pesten: a Bethesda (»a könyörületesség hajléka«), amelyet a pesti német református gyülekezet tartott fenn. Ez volt a mai Bethesda Gyermekkórház jogelődje. A második magánalapítású homeopátiás kórház Pesten az Elisabethinum (1870) – a mai Schöpf-Merei Kórház elődje. A fővédnökséget Erzsébet királyné vállalta, róla kapta nevét az intézmény. Az ápolónői feladatokat itt is irgalmasrendi apácák látták el. (Kölnei Lívia orvostörténész)

Végül mivel levele hangvétele indulattól és haragtól nem mentes, engedje meg, hogy egy Szent Írásból kimásolt igével fejezzem be válaszomat:

Tanuljátok meg tehát, szeretett testvéreim: legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra, késedelmes a haragra, mert az ember haragja nem szolgálja Isten igazságát. (Jak.1,19-20).

Tisztelettel:

Dr. Sebő Zsuzsanna
keresztyén gyermekorvos, homeopata