Új könyvvel jelentkezett a szerző, akitől megszoktuk, hogy komoly tényekkel alátámasztott művei sokszor „felforgató” elveket tartalmaznak. Most a táplálkozásunkat vette célba – a tőle ismert szórakoztató, olvasmányos stílusban. Sokan már el is kezdték étrendjük átalakítását…

Ha szeretne örökre karcsú maradni, ha szeretne sokáig, egészségesen élni, ha szeretné elkerülni a szívbetegséget és a cukorbetegséget vagy ki szeretne gyógyulni belőlük, ha szeretné csökkenteni a rák kockázatát, ha szívesen megszabadulna pattanásaitól, depressziójától, ha még nem tudja, mi az a paleolit táplálkozás, akkor ez a könyv hasznos olvasmány lesz – mondja könyvéről a szerző. Olvashat arról, miért ártatlan a koleszterin, és miért veszélyes a kenyér vagy tej. Megértheti, miért jó a napozás, és miért rossz a mammográfia, miért jó a só, és miért nem betegség a csontritkulás. Élni jó! Egészségesen élni még jobb.

A hosszú élet titka

A civilizációs betegségeket a civilizáció okozza. Ez a velős megállapítás voltaképpen az egész könyv vezérmotívuma, még ha elsőre túlságosan egyszerűnek is tűnik. De ha belegondolunk, az ember alig 500 éve ismeri csak a cukrot, és az evolúció során évmilliókig nem élt gabonával. Sorra lehet venni a mai táplálkozásunkban egészségesnek mondott fő élelmiszereket és beláthatjuk, hogy az étrendünk igazi reformjának nem a nyugati szokásokból kell/kellene kiindulnia, hanem abból, hogyan táplálkoztak őseink, és hogyan alkalmazkodtunk az idők folyamán. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy az érintetlen természeti népeknél ismeretlenek a civilizációs betegségek.

A hosszú élei titka táplálkozási szokásainkban keresendő! De vajon miért gondoljuk, hogy a tej és a tejtermékek nélkülözhetetlenül fontos részei étrendünknek? Tudjuk-e pontosan, milyen hatással vannak a gabonafélék az emberi szervezetre? Vajon tényleg a koleszterin, vagy inkább a szénhidrát tehető felelőssé a mind gyakoribb szívbetegségekért? Az úgynevezett civilizációs betegségek – a ráktól kezdve a diabéteszen át az autoimmun betegségekig – szinte egytől egyig összefüggnek a nyugati életmód utóbbi pár száz évben kialakult táplálkozási szokásaival.

Szendi Gábor kérdései és tudományos bizonyítékokkal alátámasztott válaszai évszázados elméleteket ingatnak meg mindennapi élelmeinkkel kapcsolatban, miközben evolúciós kutatások alapján igazolja, hogy az ember optimális táplálkozási módja a paleolit, azaz kőkori étrend, amely csak növényi eredetű szénhidrátokat, azaz zöldségeket és gyümölcsöket, valamint állati eredetű fehérjét és zsírokat tartalmazott.

Kenyér, tej – lehull a lepel

A szerző alapos vizsgálat alá veszi legáltalánosabb ételeinket: a tejet, a gabonaféléket, a burgonyát, valamint egyik legféltettebb kincsünket, a kenyeret. Részletesen elemzi a sófogyasztás és a D-vitamin-hiány kérdéseit, miközben kitér olyan fontos problémákra is, mint a csontritkulás, a mellrák, a különböző neurológiai betegségek vagy éppen a depresszió lehetséges okaira és táplálkozással való kapcsolatára.

Hatalmas tudományos anyagot feldolgozó új kötetében Szendi a napjainkban kibontakozó modern dietetika hazánkban eddig ismeretlen irányzatait foglalja össze. Olvasás közben pedig jól szórakozhatunk, mert senki ne gondolja, hogy a tudományos tényekkel csak száraz, nehezen emészthető stílusban szabad bánni.

Vegyük például a kenyeret. Meglepő, de az emberi szervezet fő ellensége nem a zsír, hanem a gabona, és az egészségesnek hitt teljes kiőrlésű talán még rosszabb. A másik fő táplálékunkra, a tejre sem igaz a régi szlogen, miszerint az maga az élet, erő, egészség. A tejről szóló fejezet végére – a szerző szavait idézve – a tej elveszíti fehérségét…

Azután: a barna cukor semmivel nem egészségesebb, mint a fehér; a hidegen sajtolt olajak némiképp egészségesebbek, mint a transzzsírokkal szennyezett hidrogénezett sütőolajok, de valójában a „reformolaj” csak ugyanúgy ómega-6 túlfogyasztást jelent, mint a modern táplálkozás általában. Kiderül az is, miért alakult ki a sófogyasztással kapcsolatos mítosz, valamint, hogy a zsírtól nem kell félni, a tojás a legtáplálóbb étel, a koleszterin pedig nem vagy alig befolyásolja a vér koleszterinszintjét. A szívbetegségekért ugyanis nem ezek, hanem a finomított szénhidrátok felelősek.