Van egy nem elhanyagolható előnye a jól-rosszul záródó hagyományos ablakoknak: egy óra alatt észrevétlenül átcserélődik a lakás levegője. Mi történik az alaposan szigetelt épületeinkkel? Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy azért fáj a fejük otthon, mert nincs elég levegőjük, és persze azért, mert az új ablakot ritkán nyitják ki a takarékoskodás miatt.

Vegyünk egy átlagos, 60 négyzetméteres lakást, amelynek még hagyományos nyílászárói vannak. Az ablakok, ajtók résein át óránként egyszer kicserélődik a levegő. Egy felnőttnek óránként minimum 20, de inkább 30 köbméter friss levegőre van szüksége, és egy régi ingatlanban nincs is gond ezzel.

Ha viszont hőszigetelő nyílászárókat szerelünk be, a lakás levegőjének mindössze az egytizede cserélődik ki egy óra alatt, ami nyilvánvalóan kevés – magyarázza Kajtár László, a Budapesti Műszaki Egyetem épületgépészeti tanszékének helyettes vezetője. Az elégtelen szellőzés miatt nem vezetődik el a lakás nedvessége, lassan elkezdenek penészedni, gombásodni itt-ott a falak, légúti panaszok, allergiás tünetek lépnek fel.

„Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy azért fáj a fejük otthon, mert nincs elég levegőjük, és persze azért, mert az új ablakot ritkán nyitják ki a takarékoskodás miatt” – teszi hozzá a szakember.

Pótolni kell a jótékony ablakréseket!

Még kockázatosabb, ha valaki csak félig-meddig, kényszermegoldásként szigetelteti az otthonát: előbb kicseréli az összes nyílászárót, majd beburkolja a falat, de a kazán, a cirkófűtés cseréjére már nem futja. Egy ilyen értelemben túl jól szigetelt házban a cirkó biztosan nem kap elég oxigént az égéshez, és gyakorlatilag a kéménybe kötött kazánok sem, vagyis ezek a lakók elől szívják el a levegőt. Jó esetben kerül egy szellőző az új ablak vagy ajtó mellé, de ez általában nem elég – mondja Kajtár László. A rosszul égő tüzelőberendezés szén-monoxid mérgezést okozhat, a kockázatokat növeli, ha a lakásban nagy teljesítményű szagelszívó is üzemel, továbbá nincs szén-monoxid-mérő.