Hogy lehet mézet mosni? Lehet úgy is, hogy hamisítják, de úgy is, hogy több országon át utaztatják, mielőtt a célországba érne. Hogy ez mire jó? Például arra, hogy nem lehet „kiszúrni”, nem lépte-e túl az exportáló ország a kvótáját, vagy arra, hogy a fogyasztók ne gyanakodjanak szennyezett mézre. Pláne, ha nem megállapítható a méz eredete.

A közelmúltban Kína amiatt került bajba az Egyesült Államokban, hogy tisztességtelenül olcsó mézet küldött az USA piacára, ezért utaztatja most a mézet más országokon át, hogy kikerülje a kvótát. Persze, nem csak az a baj a kínai mézzel, hogy olcsó: hamisítják is, kukoricasziruppal, cukorral, emellett a hamisított mézet ólommal és nem engedélyezett antibiotikummal (klóramfenikollal) szennyezettnek találták a hatóságok.

Az FDA (Food and Drog Administration – Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hatóság) most kiadott egy új irányelvet a méziparnak: ha valami mást is adagolnak a mézhez, mondjuk kukoricaszirupot vagy aromaanyagot, nem szabad méznek feltüntetni az árucímkén. Egyébként a mézmosás azt is jelenti, hogy mézet olyan alaposan „feldolgozzák”, hogy virágpor sem marad benne, így már nem érdemes pollenre tesztelni, amiből meg lehetne állapítani, hogy vajon melyik országból származik.

A Food and Water Watch (Élelmiszer és Víz Figyelő) amerikai civil szervezet most a szabályok szigorítását kéri az FDA-tól, egyebek közt azt is, hogy hagyjanak némi pollent a mézben, ami tanúskodik a méz eredetéről, és ezzel könnyebben leállítható lenne a méz utaztatása.

(A mézhamisítás legegyszerűbb módja a vizezés. Vásárláskor könnyen ellenőrizhetjük, hogy vizezett mézet vagy eredetit kínálnak. A zárt üveget állítsuk a feje tetejére, és ha a benne lévő buborékok gyorsan haladnak felfelé, a méz túlságosan híg, sok vizet tartalmaz, valószínű, hogy hamisított. Ellenőrzéskor azonban figyelembe kell vennünk, hogy a buborékok mozgását jelentősen befolyásolhatja a méz hőmérséklete is. A lehűtött mézben a buborékok mozgása lelassul, s így már nehezebb megállapítani a vizezést – a szerk.)