Régebben általánosan elfogadott tény volt, a több ember tudta, hogy nincs különbség élelmiszer és gyógyszer között. Európában főleg Hippokratész és Hildegard von Bingen volt az, aki a maga idejében az élelmiszereket gyógyszerként alkalmazta. A kínai gyógyászatban is évszázadok óta első helyen áll az élelmiszereknek a szervezetre gyakorolt hatása.

A régi Kínában az orvos egyben szakács is volt, és csak addig kapott fizetést, amíg mindenki egészséges volt. A kínai orvoslás törvényei kimondják: „A legfontosabb, betegséget generáló tényezők elsősorban a túlságosan sokáig tartó érzelmek, másodsorban az egészségtelen táplálék, és csak harmadsorban az úgy nevezett patogén tényezők (betegséget terjesztő kórokozók)”. Ha ezt tekintetbe véve folyamatosan odafigyelünk az érzéseinkre, és igyekszünk mindig, a lehető legnagyobb mértékben kiegyensúlyozott kedélyállapotra törekedni, azzal erősítjük legjobban a testünket. És mivel is tudnánk ezt jobban elérni, mint jó ételekkel és jó zenével?

Zene az évszakok változásában

Minden évszaknak megvan a maga sajátos hangzása – feléledünk, amikor korán reggel meghalljuk az énekesmadarak nászkoncertjét, mivel azt jelenti, itt a tavasz! Meleg nyári estéken a kabócák vagy tücskök hangja a legerősebb. Az őszhöz a száraz falevelek zörgését társítjuk, a télhez pedig az a különleges csend tartozik, melyet csak a behavazott táj tud nyújtani.

A kínai kultúra erősen kötődik a természethez. Ebből fakadóan a kínai orvostudomány is természeti megfigyelésekre épülve fejlődött ki. Minden évszakhoz egy meghatározott színt, egy ízt és egy illatot, valamint egy hangot rendeltek hozzá. És mivel Kínában 5 évszakot különítenek el – tél, tavasz, nyár, késő nyár és ősz – létrejött az öt hangból álló hangrendszer (pentaton).

Nézzünk egy példát: Késő nyáron – sárga, Föld elem – elérkezik a begyűjtés ideje. Megérett a (sárga) búza, az édes gyümölcsök. Ehhez az évszakhoz a gyomrot és lépet rendelik, melyek a bőséges táplálékot megemésztik. Ez az évszak a kora délután időszaka is. A pubertás utáni időszak, a gyermekvárás és anyaság időszaka. Egyfajta szüneteltetés, befelé tekintés és pihenés a forró időszak után.

Zene a konyhában

A kínai gyógyászatban – csakúgy, mint a nyugatiban – a páciens gyomrának állapota döntő tényező annak eldöntésére, beállhat-e javulás a betegségben vagy sem. Ezért a gyomor állapota az egészséggondozás lényeges eleme. Az előkészítés közbeni stressz és veszekedés, a szakács betegsége vagy negatív érzései az egész ebédet „mérgező” keverékké tehetik, mely „megrekeszti” a táplálékot a gyomorban. (A józan emberi ész is azt sugallja, hogy köhögő, náthás emberek nem valók a konyhába. És saját tapasztalatból tudjuk, hogy rossz hangulatban egyszerűen nem tudunk jót főzni.)

Tehát az ember, amikor főz, maga dönti el, hogyan is teszi azt, és milyen összetevők kerülnek a fazékba – ide értve az érzelmi összetevőket is. Élet és halál ura, hiszen az elfogyasztott táplálék minősége meghatározza a jó közérzetünket és egészségünket. A kínai filozófia szerint minden csí energiából áll – hasonlóan ahhoz a fizikai tényhez, hogy minden atomokból áll. A hangok és a gondolatok is csít hordoznak, és lendületbe tudják hozni a bennünk lévő csít. Egyetlen hang képes a kedélyünket felderíteni vagy lelombozni. A zene megmozgatja az érzelmeinket, és megérinti a szívünket.

Főzés hangokkal

A főzés szép élmény lehet. A hétköznapok nem mindig kínálnak teret, időt és nyugalmat, de már az is elég, ha a főzés bizonyos pillanatait minden alkalommal megünnepeljük. Ki tudja, talán hamarosan az egész család lelkesen részt vesz a konyhai munkákban. Ne akarjuk kierőszakolni, hagyjuk egyszerűen, hogy magától kialakuljon.

A szerelemhez a gyomron át vezet az út. Tegyünk fel hangulatos zenét, ürítsük ki a gondolatainkat, élvezzük, ahogy a kezünk az élelmiszereket érinti. Főzés közben gondoljunk hálával és örömmel azokra a kedves emberekre, akikért ezt a munkát végezzük – főzzük bele az ételbe a lelkünket és a szeretetünket. Megvan számunkra a lehetőség, hogy a táplálék előkészítésével szeretteink egészségét segítsük.

Vegyünk elő egy kedvenc receptet, és főzzünk szeretettel. Hallgassunk az ösztöneinkre. Kérdezzük meg az ételeket, mivel szeretnének együtt főni a fazékban, és milyen fűszereket fogadnának szívesen. Így energiában dús, szeretettel teli ételekhez jutunk, amelyek az egész családnak ízlenek. Ha ráadásul bioalapanyagokat használunk, és olyan zöldségeket, gyümölcsöket, melyek az adott évszakban a mi régiónkban megteremnek, ha távol tartjuk magunkat a mesterséges termékektől és a mikrohullámtól, a finom ételek pozitív energiája még jobban megnövekedik. Próbáljuk ki, vegyük a bátorságot, és ismerjük fel, hogy a főzés a meditáció egy formája. A főzés varázslat!

Mégis, milyen zenét?

„A hat csí az égben a jin, jang, szél, eső, sötétség és világosság. A földön ezek alkotják az öt ízt. Ebből ered az öt szín, melyek az öt hangban válnak valóra.” (Zi Zhuan, K. e. 540)

Íme, egy kis segítség a zenék kiválasztásához és a további kísérletezésekhez:

• Késő nyár – eleme a föld, színe a sárga, íze az édes, hangja a C, szervei a gyomor és a lép, érzései a töprengés és az anyává válás. A C-dúr a legegyszerűbb hangzás, a kezdők számára minden hangszeren könnyen lejátszható. Jó választás például Mozart 36. és 41. szimfóniája (Jupiter-szinfónia), vagy az Abba „Super Trouper” című száma. A C-dúr mindig megfelelő a konyhában, ahol nem lehet eléggé erősíteni a Föld elemet. Főleg a gyerekek számára hasznos. A Föld elemet erősítő élelmiszerek például a gyökérzöldségek és a kukorica.
• Ősz – eleme a fém, színe a fehér, íze az csípős, hangja D, szervei a tüdő és a vastagbél, érzése a szomorúság. A D-dúr erősíti védekező erőnket, és a szomorúságot egészséges mértékben korlátozza. A legtöbb barokk zene D-dúrban íródott. Hallgassuk Bach Magnificat című darabját, vagy Lynyrd Synyrdtól a „Sweet Home Alabama”-t. A fém elemet erősítő élelmiszerek közé tartozik a körte, mazsola, retek.
• Tél – eleme a víz, színe a fekete/kék, íze a sós, hangja nagyjából A, szerve a vese és a hólyag, érzései a félelem és akaraterő. Ajánlott zene például Beethoven 7. szimfóniája, vagy Mendelssohn Bartholdy 4. szimfóniája. Az évszakhoz illő, energiákat erősítő élelmiszer a zeller, diófélék, borókabogyó, spárga.
• Tavasz – eleme a fa, színe a zöld, íze a savanyú, hangja E, szervei a máj és epehólyag, érzései a kreativitás, düh és döntésképesség. Az E-dúr „világos és ragyogó”, ilyen például Bruckner 7. szimfóniája, vagy Wagner Tannhäuser-nyitánya. A fa elemet erősítő élelmiszer a spenót, medvehagyma, tönköly.
• Nyár – eleme a tűz, színe a piros, íze a keserű, hangja G, szervei a szív és a vékonybél, érzései a barátság és szeretet. G-dúrban íródott például Csajkovszkij 2. zongoraversenye, vagy Bob Dylan Knockin’ On Heaven’s Door című száma. A tűz elemet többek között a paradicsom, az őszibarack, a zab erősíti.

(Németből fordította: H. Orsi)

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről