Gondoltak már a fuzáriummérgezés lehetőségére, amikor kenyeret, sört vagy aszalt gyümölcsöket fogyasztottak? A spanyol Valencia-i Egyetem kutatói ezeknek a fuzárium gombafajoknak a mérgező metabolitjait keresték élelmiszerekben. Megvizsgálták az európai söröket: összesen 154 márkát, hogy megbizonyosodjanak, nincs bennük határértéket meghaladó mycotoxin.

A Food Chemistry című folyóiratban megjelent tanulmányuk szerint egy átlagos sörfogyasztó nincs veszélyben, kevés az a toxin, amit a sörrel elfogyaszt. A mycotoxinok olyan mérgező lebomlási anyagok, amelyeket a gombák termelnek. Megfertőzik a gyümölcsöket, a gabonaféléket és azokat a termékeket, amelyeket ezekből állítanak elő.

Még a két, legnagyobb mennyiségben jelen levő vegyület, a deoxynivalenol (DON), amely a minták 60 százalékában, és a másik, HT-2, amely a minták 9 százalékában volt jelen, sem ért el magas szintet – állapította meg Houda Berrada és Yelko Rodríguez, a preventív orvoslási tanszék kutatói.

A DON és a HT-2 átlagos koncentrációja a vizsgált sörmárkákban 30 mikrogramm körül volt literenként. Ez az érték alacsonynak mondható az EU gabonaalapú termékekre kiadott szabályozása szerint, ami 200 mikrogramm DON/kg. Azoknál az embereknél azonban, akik sok sört isznak, a mycotoxinok bevitele nem elhanyagolható, megközelítheti vagy meghaladhatja a biztonságos szintet.

Ha egy liter sört fogyasztunk naponta – azokból a márkákból, amelyek a legnagyobb fertőzöttségi szintet mutatták –, a DON-nak (deoxynivalenolnak) a bevitele a maximálisan elfogyasztható érték 60 százalékát éri el, míg a másik vegyület, a HT-2 a biztonságosság szintjét már meghaladja – állítja Berrada.

A kutatók szerint nem sok olyan fogyasztó akad, aki megiszik naponta egy liter sört, és még ha valaki meg is inná, mielőtt a mycotoxinok toxicitásától esne baja, májproblémák jelentkeznének nála.

Egy másik kutatás, amelyet szintén a Valencia-i Egyetemen folytattak le, az aszalt gyümölcsök mycotoxin tartalmát elemezte. 228 spanyol és tunéziai mintát néztek meg, a fertőzöttség 83 százalékos volt a datolyában, 80 százalékos a mazsolában, 64 százalékos arányú a fügében, 59 a sárgabarackban és 26 a szilvában.

A leggyakrabban előforduló mycotoxin az enniatin volt, ezt követte az aflatoxin és az ochratoxin. 13 tunéziai mintában haladta meg az aflatoxin koncentrációja a határértéket, a spanyol minták közül egyben sem. A kutatók úgy reagáltak az eredményre, hogy „egyáltalán nem riasztó, csak akkora a veszély, mint bármikor, folyamatosan ki vagyunk téve ezeknek a mycotoxinoknak.” Mindenesetre azt ajánlják, kutatni kell a mycotoxinok egészségre gyakorolt hatását, különösen az újabban jelentkezőkét, például az enniatinokét.