A magzat az anyánál is védtelenebb bizonyos környezeti szennyezőanyagokkal szemben, olyanokkal, amelyek mélyen bejutnak a magzati-anyai rendszerbe – állítja a koreai Pohang University of Science & Technology tanulmánya. A magzatba a méhlepényen és a köldökvéren keresztül átjutnak a veszélyes szennyezőanyagok: nehézfémek, dioxinok, dioxin-szerű anyagok.

Dr. Yoon-Seok Chang professzor (környezettudományi tanszék) vezette team a köldökvér-mintákból, az anya véréből, az anya vizeletéből és a méhlepényből elemezte a nehézfémek és a perzisztens (megmaradó, nem lebomló) szerves szennyezőanyagok – POP-ok jelenlétét – az újszülött megszületése után. A környezeti mérgező anyagok között volt a higany, ólom, kadmium, dioxinok, dioxin-szerű vegyületek és brómozott égésgátlók.

Chang professzor és a kutatók megerősítették, hogy az összes mérgező anyag átjutott a magzatba a méhlepényen és a köldökvéren keresztül.
A környezetszennyező anyagokról egyre többet tudnak. Tudják, hogy súlyos egészségproblémákat okozhatnak a magzatnál, például szívproblémákat, deficitet a kognitív képességekben, késleltethetik a fejlődést, és károsodhat az idegrendszerük, viselkedésük.

Bár a legtöbb környezeti szennyező anyagot valamennyire megszűri a méhlepény, az összes nehézfém könnyedén áthalad rajta. Az ólom, a higany pedig még jobban fel is dúsul a magzati vérben, mint az anyaiban, azért, mert erősebben kötődik a magzati fehérjéhez. Az egyik dioxinfajta (PBDE-k) hasonlóképpen nagyobb koncentrációban volt jelen a köldökvérben.

Két, dioxin-szerű anyagot (PCN-k és PBDD/Fs) először fedeztek fel a köldökvérben. Ezek jelenléte azért is aggályos, mert egyre növekvő arányban kerülnek ki a környezetbe.

„Amikor a környezeti szennyezőanyagok felgyűlnek a terhes anya szervezetében, a magzat ugyanúgy közvetlenül ki van téve azoknak, ami annyit jelent, hogy ezeknek a hatása generációról generációra öröklődik”– mondja Chang. A professzor, miközben tervezi az újabb kutatásokat a különböző szennyező anyagok egészségre való hatásáról, hangsúlyozza, hogy törekedni kell az emberi expozíció csökkentésére és a környezeti szennyező anyagok kibocsátásának korlátozására.