A váll a test legmozgékonyabb ízülete: gömbcsuklóként működik, melyet nagyrészt az izmok és inak stabilizálnak, és igen nagy tartományban való mozgást tesz lehetővé. Éppen emiatt azonban a váll hajlamos sérülésekre és degeneratív betegségekre, a vállfájdalom gyakori tünet minden korosztályban. A nyaki gerinc és a nyak is okozhat panaszokat a vállízületben.

Túlterhelés, sebesülés

Baleset vagy akut túlterhelés után – például a fekve nyomás – keletkezhet hirtelen fájdalom a vállakban. Többnyire az ízületi tok, vagy ín túlfeszítése, szakadása következik be. A váll és a kulcscsont vagy a felkarcsont ficama esetén általában nagyon erős fájdalom jelentkezik. Az érintett kar mozgatása ekkor szinte lehetetlen, a kart kímélő tartásba kell helyezni. Egy úgynevezett vállízület-kiugrásnál részben, vagy egészben elszakadnak az ínszalagok a kulcscsont és a válltető között. Az erős vállfájdalom mellett bizonyos körülmények között úgynevezett zongorabillentyű jelenség lép fel: a kulcscsont külső vége felfelé áll, és le lehet nyomni, mint egy zongorabillentyűt.

Izom-ínsapka szakadása

A vállfájdalom gyakori oka lehet az úgynevezett rotátorköpeny sérülése. Ezen a négy izom közti inakat értjük, amelyek a lapockától futnak a felkar fejéig, és felelősek a vállízület forgó mozgásáért, valamint a kar oldalsó emeléséért. Ezek stabilizálják a felkarcsont fejét a csont vájatalakú részéhez. A rotátorköpeny-inak károsodása is előfordulhat akár akut sérülés vagy fokozatos kopás következtében. Jellemző tünetei a fájdalom a vállban, valamint a felkar fájdalma az érintett kar a belső vagy külső rotációjakor, vagy a kar oldalirányú emelése következtében. Ha egy vagy több ín teljes szakadása áll fenn, a leírt mozgásoknál erőtlenség jelentkezhet.

Ütközés szindróma: szorító érzés a vállízületben

A forgató mandzsetta kopásával kapcsolatos sérülés gyakori alapja az úgynevezett ütközés szindróma (szűk váll szindróma): túl kevés a tér a felkarcsont feje és a vállcsúcs között, ami szűkületben nyilvánul meg. Különösen gyakran érintett a supraspinatus izom ina, amely az ízület legszűkebb helyzetéhez vezet. Az ütközés szindróma általában vállfájdalomban nyilvánul meg, amely zömmel a kar 60 és 120 fok közötti oldalsó emelésekor jelentkezik. Ha nem kezelik, a suprasinatus gyulladásához, vagy szakadásához vezethet.

Nyálkatömlő-gyulladás (bursitis): vállfájdalmak és duzzanat

A vállcsúcs alatti nyálkatömlő-gyulladás (bursitis subacrominalis) lehet egyszerre oka és következménye is az ütközés szindrómának. Ugyanis a nyálkatömlő-gyulladást gyakran okozza folyamatos mechanikai inger. Emellett a következő okok vezethetnek a váll nyálkatömlő-gyulladásához:

• reumás ízületi gyulladás
• köszvény
• fertőzések
• kalciumkristályokból áll a meszesedés, amely behatol a nyálkatömlőbe.

Fordítva, a nyálkatömlő-gyulladás által indukált duzzanat korlátozhatja a forgató mandzsettát, és ezáltal vezet ütközés szindrómához. A nyálkatömlő-gyulladás tünetei a vállfájdalom mellett a mozgáskorlátozottság, duzzanat és a váll „túlmelegedése”.

Bicepsz ín: fájdalmak testépítés következtében

A bicepsz izom hosszú ina, bár nem része a rotátorköpenynek, kiugorhat a vállízületből és okozhat vállfájdalmat irritáció, gyulladás, vagy szakadás esetén. Az ok gyakran a rossz vagy intenzív testépítés. A bicepsz ín irritációja vagy gyulladása esetén a fájdalom általában elöl, a vállban jelentkezik és kisugározhat a felkarra. A bicepsz ín teljes szakadása gyakran társul a kar hajlításának erőtlenségével, bizonyos körülmények között látható lehet a „duzzadt”‘ izom.

Meszesedés

A meszesedés (meszesedés miatti íngyulladás) a kalciumkristályok rotátorköpenyben történő elraktározódása következtében keletkezik – főként a supraspinatus ín érintett. Oka az ín kopás okozta hipoperfúziója (véráramhiány). A meszesedés tünetei: vállfájdalom a kar felemelésekor, fájdalom a felkarcsont fejének megnyomásakor. Általában nem jelentkeznek gyulladásos jelek, a tünetek azonban hirtelen súlyosbodhatnak.

„Befagyott váll” – éjszakai fájdalmak és merevedés

A „befagyott váll” oka nem világos, de úgy tűnik, hogy kapcsolat van az anyagcserezavarokkal, mint pl. a diabétesz. A jelenség sérülés vagy műtét után is előfordulhat. A betegség három szakaszból áll: először vállfájdalom jelentkezik, mely különösen éjszaka lép fel. Ha a fájdalom néhány hét vagy hónap múlva nem enyhül, korlátozottá válik a mozgás, különösen a kar felemelésekor és forgató mozgásakor. A harmadik szakaszban a tünetek maguktól elmúlnak.

Baloldali vállfájdalom: szívinfarktus kizárása

Ha hirtelen lép fel vállfájdalom a bal oldalon, látszólag ok nélkül, mindig szívrohamra kell gondolni – különösen, ha ehhez hányinger, légszomj, szorongás, vagy általános rossz közérzet társul. A fájdalom kisugározhat a hasba, a hátra és a vállra. Ebben az esetben érdemes orvoshoz fordulni, vagy ügyeletre menni.

(Németből fordította: Koncz László)

Ha érdeklik a fájdalomról szóló cikkek, ajánljuk figyelmébe a következőt is:

Nyak- és vállfájdalom – jobb megelőzni