A ként már az ókorban is ismerték és használták. Indiában és Kínában gyógyszerként alkalmazták, de boros hordók tisztítására, illetve lőpor készítéséhez is használták. A híres görögtűz egyik alkotórésze is kén volt. A kén megtalálható számos fehérjében gazdag élelmiszerben, fontos összetevője a kötőszövetnek, különösen gazdag kénben a haj és a körmök.

A kén az emberi szervezetben is megtalálható, például a véralvadásgátló heparinban és koenzim A-ban, amely elengedhetetlen a sejtek energiatermelésében. Sói (szulfátok) szerepet játszanak a méregtelenítési folyamatokban, a káros anyagok, mint az alkohol ehhez kötődik és választódik ki a vizeletben.

Kénfelvétel a táplálékokkal

Mivel a ként általában a táplálékkal elegendő mennyiségben vesszük fel, nincsenek adatok és előírások az ajánlott napi bevitelre. A kén megtalálható a legtöbb fehérje tartalmú élelmiszerben:

• sajt (parmezán)
• rák
• hering
• sült csirke
• sült sertéshús
• tojás
• pörkölt mogyoró

Túladagolás, felhasználás

Felesleges mennyiségű kén akkor keletkezik a szervezetben, ha nagy mennyiségű kéntartalmú, vagy kénvegyületekkel tartósított élelmiszert eszünk, mert ezek gátolják egyes enzimek aktivitását. Van, aki már kis mennyiségű kén-dioxidra is fejfájással, hányingerrel, puffadással és hasmenéssel reagál. Összeférhetetlenség, vagy allergiás reakciók egészen az asztmás rohamokig is előfordulhatnak.

A kén-dioxid elpusztítja a B1-vitamint és a biotint. Ha a ként a molibdén nyomelemmel együtt vesszük fel (különösen a belsőségek, gabonafélék tartalmazzák), e két anyag együtt oldhatatlan rézvegyületet alkot – a lehetséges következmény a rézhiány. Már a késő középkorban kénvegyületeket használtak az élelmiszerek tartósítására. Még ma is a kén-dioxidot (kénessav, E 220) és sóit, a szulfitokat (E 221-228) használják antioxidáns- és tartósító szerként, például szárított gyümölcsöknél, bornál, gyümölcsleveknél, vagy burgonyás ételeknél.

A kén régóta ismert gyógyító tulajdonságait ma is használják kozmetikumokban, bőrbetegségeknél, például a pszoriázisban és ízületi problémáknál. A természetgyógyászat kénes aminosavakat használ, amelyek a szervezetben lévő nehézfémekkel komplexeket alkot, és így méregteleníti a szervezetet.

(Németből fordította: Koncz László)