A magyar lakosság mintegy kétharmada küzd D-vitamin-hiánnyal. Fontos tudni, hogy e vitamin pótlása hogyan járul hozzá egészségünk megőrzéséhez, és a nyári hónapok valóban feltöltik-e a vitaminraktárainkat. A télre kialakuló hiányállapotokban kiszolgáltatottabbá válunk a vírusoknak, baktériumoknak, és a csontritkulás mellett akár immunzavar is felléphet.

Itt az ősz, amely hazánkban közismerten esős évszak. Ilyenkor az idős emberek hajlamosak bezárkózni otthonukba, a dolgozó lakosság is munkahelye és otthona között ingázik, többnyire romlik a bevitt tápanyagok minősége, csökken a fizikai aktivitás, és nemcsak az idő, hanem hangulatunk is gyakran borússá válik.

A lakosság több mint hatvan százalékánál ezért nem is a D-vitaminszint normális fenntartásáról, hanem a D-vitamin-hiány pótlásáról kell gondoskodni. A legfrissebb hazai ajánlások szerint egy átlagos felnőttnek körülbelül 2000 nemzetközi egység (NE) a napi D-vitamin szükséglete, ezt nyáron egészséges táplálkozással és napi húsz-huszonöt perc szűrt napfényen való tartózkodással biztosítani tudjuk.

A nyár elmúltával azonban a D-vitamin készletek 6 hét alatt kimerülnek, és a téli időszakban egy egészséges szervezet sem tud elegendő mennyiségű D-vitaminhoz jutni. Ősszel és télen mindössze 80 (!) nemzetközi egység D-vitamin jut be a szervezetünkbe megfelelő táplálkozás esetén, a jelenlegi ajánlás azonban ennek a többszöröse: 2000 NE. A hűvösebb idő érkeztével nem éri annyi napfény testünket, egyre kevesebbet tartózkodunk a szabadban, ráadásul az őszi-téli időszakban kevesebben figyelnek oda az egészséges, változatos és kiegyensúlyozott táplálkozásra. Ezért már ősszel jelentkezhetnek a D-vitamin-hiány tünetei, tél végére pedig 10-ből 9 (!) ember szenved D-vitamin-hiányban.

Kiemelten fontos a D-vitamin szedése a megfázásos időszakban, hiszen jelentős szerepet tölt be a szervezetnek a fertőző betegségek – pl. az influenza, megfázás – elleni védekezésében. Az immunrendszer úgynevezett ölősejtjei ugyanis akkor aktívak, ha megfelelő D-vitamin-koncentráció áll rendelkezésükre. A D-vitaminszint 37,5–50 nmol/l-ről 75–100 nmol/l-re történő emelése a rendelkezésre álló adatok alapján az influenzás megbetegedések számát 90%-kal csökkentené.

A télre kialakuló hiányállapotokban kiszolgáltatottabbá válunk a vírusos és bakteriális betolakodókkal, gyulladásokkal szemben, és akár immunzavar is felléphet. Ez egyebek mellett olyan autoimmun betegségek kialakulásához vezethet, mint a cukorbetegség, a sclerosis multiplex vagy a pikkelysömör. A D-vitamin-hiány legjobban kutatott következménye a csontvesztés, valamint ismert az is, hogy a csontritkulásra szedett szerek hatékonysága is kisebb, ha alacsony a D-vitaminszint. A D-vitamin-hiány emellett növelheti a daganatos betegségek esélyét is, különösen az emlő- és a vastagbélrák szempontjából rizikótényező. Pótláshoz különböző szájon át alkalmazható tablettákat, rágótablettákat, kapszulákat, gyermekeknek pedig cseppeket használhatunk, amelyek aktív D-vitamint tartalmaznak.