Mindegy, hogy fizetetlen túlóráról vagy egy zsarnok főnökről van szó, világszerte rengeteg ember küzd munkahelyi stresszel. Ez legalább olyan ártalmas az egészségre, mint ha folyamatosan láncdohányosokkal szívnánk egy levegőt. Tíz stressztényezőt vizsgáltak meg, arra voltak kíváncsiak, hogyan befolyásolja egészségi állapotunkat a munkahelyi stressz.

A Harvard University kutatói 228 tanulmány eredményeit vetették össze, amelyek a munkahelyi stressz hatásait igyekeztek feltérképezni. Elsősorban a következő kérdések foglalkoztatták a szakembereket:

• számít-e, hogy van-e munkánk, napi hány órát dolgozunk, és emellett mennyi időnk marad a magánéletre
• igazságosan bánnak-e velünk a munkahelyen, bízhatunk-e a szervezeti egység korrektségében
• mennyire van kontrollunk afölött, hogy milyen munkát végzünk és hogyan osztjuk be az időnket, és mindez hogyan befolyásolja az egészségi állapotunkat.

Az eredményt az határozta meg, hogy miként osztályozza az alany saját fizikai és mentális állapotát, diagnosztizálták-e valamilyen betegséggel hivatalosan, illetve korai halált halt-e az illető.

Kiderült, hogy az első számú stresszfaktorok a következők: van-e munkánk, milyen mértékben van kontrollunk a munkánk felett, van-e biztosításunk vagy sem. Ezeknek a tényezőknek mindegyike nagyobb eséllyel vezet betegséghez és/vagy korai halálhoz, mint a másodlagos dohányzás ténye.

„Ha arra gondolunk, hogy mennyi időt tölt munkával egy átlagember, ez azért egyáltalán nem meglepő. Inkább az a fontos, hogy felhívjuk a cégek figyelmét a problémára, és a kormány is jobban odafigyeljen intézkedéseivel az alkalmazottak munkakörülményeire” – fejtette ki a kutatást vezető Joel Goh segédprofesszor.