Delíriumot okozhatnak a hétköznapi antibiotikumok, amelyeket számos orvos ír fel betegeinek. A delírium olyan mentálisan zavart állapot, amelynek során a beteg hallucinál, izomrángást tapasztal és rohamokat él át, s amely jelentősen megrövidíti a várható élettartamot. Az esetek 70 százalékában az EEG-vizsgálat is abnormális agyi aktivitást mutatott.

Azt eddig is tapasztaltuk, hogy a gyógyszerhasználat nagyban befolyásolja a delírium kialakulását, de az antibiotikum fontos szerepére csak a közelmúltban figyeltünk fel. A delíriumos betegek kivétel nélkül járulékos betegségekkel is küzdenek, általában otthonokban ápolják őket, és lényegesen korábban halnak, mint a delírium nélkül élő társaik.

Éppen ezért rendkívül fontos, hogy a zavart állapot kialakulásának potenciális kiváltó okairól minél többet tudjunk – összegzi a lényeget a kutatást vezető dr. Shamik Bhattacharyya, a Harvard Medical School munkatársa.

A kutatás során 391 páciens esettanulmányát vizsgálták hét évtizeden keresztül. Ezek a betegek éveken át többször is részesültek antibiotikum-kúrában, és idővel a delírium tüneteit kezdték mutatni. A kutatásban 54 különböző antibiotikum vett részt, amelyek 12 különböző osztályú összetevőből álltak, és a leggyakrabban használt cefepim és penicillin is köztük volt.

A kutatásban résztvevők 47 százaléka hallucinált, 14 százalékuk rohamot kapott, 15 százalékuk önkéntelen izomrángásokról számolt be, míg 5 százalék teljesen elvesztette kontrollját a teste fölött. Az esetek 70 százalékában az EEG-vizsgálat is abnormális agyi aktivitást mutatott. Kiderült továbbá, hogy a delíriumos betegek 25 százaléka veseelégtelenséggel is küzdött.

A Neurology című szaklapban megjelent kutatás vezetői abban bíznak, hogy a további kutatások bizonyítják, hogy ezek a tünetek mennyire hozhatók összefüggésbe az antibiotikumok használatával.