Gluténmentes étrendek számos egészségügyi és súlycsökkentési gond megoldását ígérik. Közben folyik a vita, hogy valóban létezik-e a gluténérzékenység, vagy ez csak felkapott hóbort hipochonderek és diétázók örömére, gluténmentesnek mondott termékek eladásának növelésére. Nincs bizonyíték arra, hogy a gluténérzékenység növekedett volna az elmúlt 35 évben.

A válasz nem egyértelmű. Régebben azt gondolták, hogy a glutén csak a népesség 1-2 százalékának jelent problémát, akik autoimmun gluténérzékenységben (cöliákia) szenvednek, amely kezelésének sarokköve a szigorú gluténmentes táplálkozás. Újabb kutatások azonban azt sugallják, hogy számos gluténnel összefüggő nem cöliákiás rendellenesség van, amelyek javulnak, ha a glutént kihagyjuk az étrendből.

Hosszú ideje próbálták a gasztroenterológusok és kutatók megérteni a glutén szerepét a nem cöliákiás rendellenességeknél. 2012-ben fogadták el a nem cöliákiás gluténérzékenység (NCGS) fogalmát olyan egyének esetére, akik a cöliákia tüneteit mutatják, és elmondásuk szerint jobban érzik magukat gluténmentes étrenddel. A kutatók szerint a népesség közel 6 százalékánál jelentkezik az NCGS, amit a glutén vált ki.

Az NCGS-t néha enyhe cöliákiának nevezik, ez a glutén intolerancia olyan formája, amely a cöliákia betegség vagy rokon problémák, pl. búzaallergia diagnosztikai jellemzőit nem meríti ki, és nem okozza a vékonybél gyulladását vagy károsodását. Az NCGS-t egyre gyakrabban diagnosztizálják, noha nincs általánosan elfogadott definíciója, ellentmondásos a megítélése és még nem értjük.

A gluténérzékenység kevéssé tanulmányozott terület, amely egy glutén által kiváltott, velünk született immunreakció a gluténra, ami nem mindig ugyanúgy játszódik le, ahányszor glutént eszünk. A páciensek közötti eltérések, a meghatározó laborparaméterek hiánya és nem meggyőző tanulmányok akadályozták a haladást az NCGS azonosításában.

Néhány tanulmány betekintést adott az állapotba. Egy 2011-ben megjelent ausztrál tanulmány az elsők között mutatta be, hogy a glutén tüneteket produkál nem cöliákiás betegeknél. A jól végzett, kettős vak, placebo kontrollú tanulmány azt találta, hogy bizonyos klinikai állapotokban létezik NCGS, pl. az irritábilis bél szindrómás páciensek 5-20 %-ánál.

A gluténérzékenység kimutatása

Nincs bizonyíték arra, hogy a gluténérzékenység növekedett volna az elmúlt 35 évben, csak a médiában szerepel gyakrabban. Az NCGS gyakorisága az emberek között nem ismert, főleg, mert sokan öndiagnózis alapján gluténmentes étrendet követnek orvosi vizsgálat és ajánlás nélkül. Úgy tűnik, az NCGS nem genetikai alapú, mint a cöliákia, amelynek elég jól ismerjük a kórfejlődését.

Nem értjük még az NCGS okát, ami betegenként eltérő lehet. Feltételezték, hogy a tüneteket a bélnyálkahártya gátfunkciójának meggyengülése okozza, vagy egy velünk született immunválasszal kapcsolatos. Hogy maga a glutén vagy a gabona egy másik összetevője felelős-e a tünetekért, további vizsgálatokkal kell tisztázni.

(Angolból fordította: Korom Lajos)