A cukorbetegséggel nem könnyű együtt élni, folyamatosan figyelni kell az étkezésekre. Érthető tehát, ha a diabétesszel élők vágynak arra, hogy szabadon étkezhessenek. Azoknak nehezebb, akiknek inzulinra is szükségük van. Akik nem a betegségük elejétől használják, azt is érezhetik: „most már minek küzdjek, úgyis használnom kell az inzulint, nem úsztam meg”.

A cukorbetegek egy része hajlamos azt hinni, hogy az inzulin használható oly módon, hogy ellensúlyozzák vele a diétán átlépő étel- és italfogyasztásukat. Sajnos ez a nézőpont azonban téves: az inzulint felelősséggel kell használni, és komolyan kell venni a cukorbetegséget az egészségünk, az életünk érdekében.

Nem véletlen, hogy az inzulint használó cukorbetegeknek szigorú diétát írnak elő, ahol mind az öt étkezésre leosztva megadják a fogyasztandó szénhidrátot, az inzulint pedig ehhez mérten állítják be. Ez nagyon kényes egyensúly! Sokan mégis könnyeden kezelik: ha például több édességet esznek, vagy több cukortartalmú szeszes italt fogyasztanak, akkor több inzulint adnak be. Szigorú mérés nélkül ez a „házi technika” nagyon veszélyes, mert az inzulint is túl lehet adagolni.

Sajnos az orvosok, dietetikusok nem hívják fel a páciensek figyelmét kellőképpen ezekre a veszélyekre. Miért? Sok esetben lehetőségük sincs részletesen tájékoztatni a beteget idő hiányában. Ha mégis megteszik, ez egyszeri alkalommal történik, az információkat a páciens pedig idővel elfelejti, vagy egyszerűen nem alkalmazza. Célszerű lenne a folyamatos tájékoztatás, de ennek nincs meg a lehetséges fóruma.

Az is tévedés, hogy elhitetik a betegekkel az inzulin használatának véglegességét, ami egyáltalán nem sarkallja változásra őket. Pedig sok ellenpélda létezik arra, hogy megfelelő diétával és mozgással az inzulin adagolása elhagyható volt. Ezeknek is érdemes utánanézni, mielőtt úgy gondolja a páciens, hogy valami visszavonhatatlan dolog történik vele.

(A cikkben szereplő információk elsősorban a 2-es típusú cukorbetegségre vonatkoznak.)