Milyen lehetőségeink, feladataink vannak az antibiotikum-rezisztencia problémájának csökkentésében? Hol a helye ma az antibiotikumoknak, a fitoterápiának és a homeopátiának? Mikor kötelező antibiotikumot használni és mikor kerülendő? Mikor vessük be a homeopátiás gyógyszereket és a gyógynövényeket? Beszámoló az interdiszciplináris konferenciáról.

Az eredményes orvos-beteg kommunikációról is hallhattunk dr. Barabás Katalin (docens, SZTE Magatartás-tudományi intézet) és dr. Radnai Andrea (háziorvos, homeopata, MHOE elnök) előadásából.

Gondolta volna, hogy az orvosoknak tartott kommunikációs tréning felére csökkentette az antibiotikumok felírásának gyakoriságát? És hogy ez a kedvező hatás még 3 és fél év múlva is fennállt? Az időnyomás és a finanszírozási nyomás mellett a „betegnyomás” felelős leginkább az indokolatlan antibiotikum-felírásért. Mindenki ismeri a péntek délután fertőzéssel jelentkező betegek kezelésének dilemmáját? A tanárnő kiemelte, hogy mennyire fontos pácienseink fertőzésekkel és azok kezelésével kapcsolatos ismereteinek, elvárásainak megismerése. Ezekhez igazítva kommunikációnkat elkerülhető, hogy betegeink bizonytalanságait, aggodalmait antibiotikum-igényként értelmezzük, és engedve ennek a vélt igénynek, feleslegesen antibiotikumot írjunk fel.

A délelőtti kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy ma már megkerülhetetlen az orvosok és a betegek felvilágosítása az antibiotikumok használatáról – sokszor túl korán és feleslegesen kerülnek bevetésre, ezzel is növelve az antibiotikum-rezisztenciát. Lakossági kampányokra volna szükség, betegedukációra, a jelen és a jövő generációk érdekében. A halasztott antibiotikum felírás pedig reális célkitűzés, melyben a homeopátiás és egyéb komplementer és alternatív eljárások ma még nem kellően kihasznált lehetőségek. A kerekasztal parázs, egyben konstruktív félórájában ismerős és ismeretlen hangok feszültek egymásnak, érvek-ellenérvek, higgadt szavak és érzelmes gesztusok keveredtek. A szünetben izgatott csevegések, mosolygó arcok, vitatkozó folyosói hangok kísérték az interdiszciplináris konferenciát.

Probiotikumok használatáról, a probiotikus törzsek rezisztenciájáról, a kiválasztás szempontjairól dr. Karoliny Anna (gyermek gasztroenterológus, Heim Pál Gyermekkórház) beszélt.

Bevezetőjében elmondta: az antibiotikumok okozta allergia vagy hasmenés rontja a terápiás hűséget, a gyógyszerszedés idő előtti abbahagyásához vezethet. A probiotikumokkal bizonyítottan csökkenthetők a mellékhatások, de tudnunk kell, hogy az egyes probiotikus törzsek mely indikációkban hatásosak, és a tudományos bizonyítékok alapján kell közülük választanunk. A probiotikus készítmény kiválasztásának további szempontjai: csíraszám, eredet (humán eredet preferált), ellenállóság gyomorsavval, epesavval szemben, megtelepedési, szaporodási képesség a bélben. A doktornő felhívta a figyelmet arra, hogy a probiotikumok hozzájárulhatnak az antibiotikum-rezisztencia terjedéséhez a mobil genetikai elemek átadásával, amennyiben nem elég körültekintően tervezik meg őket. Az anyatejben is jelenlévő Lactobacillus Reuteri a legtöbb antibiotikumra rezisztens, használata biztonságos, hatásosságát számos vizsgálat bizonyítja.

Érdekfeszítő és magával ragadó előadást hallhattunk dr. Farkas Ritától (állatorvos, homeopata, Magyar Állatorvosi Kamara Alternatív Állatgyógyászati Tagozat).

Előadásának témája a homeopátiás gyógyszerek hatékony felhasználása az állatorvosi gyakorlatban. A tudományos igényű megfigyeléses vizsgálat eredménye: grafikonokkal illusztrált költségcsökkenés és termelékenység növekedés egy magyarországi pulykatelepen, miután teljes egészében a homeopátiás kezelésre álltak át a tulajdonosok. Vérömlenyek, aortarepedés, csontlágyulás és talpfekély – néhány azon kórképekből, melyeket önmagában a homeopátia megelőzött, illetve meggyógyított. A gyógyszerköltség egyik hónapról a másikra a tizedére csökkent, a takarmányozási szükséglet szintén csökkent, miközben több egészséges pulykát neveltek fel. A gazdasági krízisből a homeopátiás kezelés húzta ki az állatgazdaságot!

Dr. Babulka Péter (fitoterapeuta, gyógynövénykutató, egyetemi oktató) nagyon részletes előadásában olyan monográfiákat sorolt fel, ahol az új fitoterápiás lehetőségek a tünet alapján megtalálhatók.

Bizonyos gyógynövények – például a kasvirágfajok, teafa, ginszeng, macskakarom, valamint a fahéj, szegfűszeg és citromfű illóolajai – használhatók megelőzésre, légúti, szájüregi, húgyúti fertőzések kísérő tüneteinek mérséklésére, valamint utókezelésre, roborálásra és adjuváns kezelésként is. A szakember kiemelte az antibiotikumokkal szinergikus hatást kifejtő gyógynövények jelentőségét, alkalmazásukkal ugyanis kevesebb antibiotikumra van szükség, így a mellékhatás is kevesebb, jobb a gyógyszer biohasznosulása, növekszik a hatásossága.

Hol tart globálisan az antibiotikum-felhasználás? Hol tart globálisan a homeopátiás gyógyítás értékelése? Milyen ajánlásokat fogalmaz meg a brit egészségbiztosító (NHS) és a WHO? Dr. Peter Fisher, az angol királyi család orvosa, a Royal London Hospital for Integrated Medicine kutatási igazgatója, valamint a WHO tanácsadó testületének tagja előadásában felhívta a figyelmet a homeopátia hatásosságára, melyet széleskörűen, friss adatokkal illusztrált.

Ilyenek a több ezer páciens részvételével lezajlott összehasonlító eredményesség-vizsgálatok (nem RCT-k), amelyek jól leképezik a „valós világ” körülményeit. Erre kiváló példa a bordeaux-i egyetem farmako-epidemiológiai fakultása által vezetett EPI3 vizsgálat. Egy másik európai ország példáját is idézte az előadó: a svájci kormány szakértői a rendelkezésükre álló adatok alapján a homeopátiát „valószínűleg hatásos és biztonságos” gyógymódként értékelték, s ezzel a jelzővel a legerősebb támogatásukról biztosították a homeopátiát.

Dr. Fisher kiemelte: a betegségközpontú gondolkodás ideje lejárt; az embert holisztikusan, az összes betegségének és életmódjának figyelembevételével lehet eredményesen egészségesebbé tenni, meggyógyítani. Hangsúlyozta: a jelenlegi stratégiák nem elegendőek. Nem elég a mikrobák elpusztításában gondolkodni; törekedni kell az egészséges mikrobiális flóra és az immunrendszer erősítésére is. Az antimikrobiális gyógyszereknek számos, vizsgálatokkal is bizonyított hatású, gyógynövény alapanyagú gyógyszer-alternatívája van, melyek serkentik az immunfolyamatokat, gyulladásgátló és közvetlen antivirális hatással is rendelkeznek. Éppen ezért a KAM gyógymódok fontos, bár alábecsült részei az egészségügynek, s a WHO 2014-2023 ajánlásnak megfelelően a kormányok feladata, hogy nemzeti szinten bevezetésre kerüljenek.

Az integratív szemlélet és a bizonyítottan hatásos, egyben biztonságos, komplementer gyógymódok alkalmazása segíthet az antibiotikum-rezisztencia visszaszorításában. Ez a WHO genfi ajánlásának, valamint az NHS ajánlásnak is egyik kulcspontja, kiegészítve azzal, hogy globális felvilágosító kampányt szorgalmaznak a lakosság körében. Fisher doktor személyes hangú üzenettel zárta előadását: változtassuk meg a közgondolkodást, a lakosság egészségkultúráját, amire Semmelweis egész élete során törekedett.

Rendezvényünkön örvendetes párbeszéd zajlott az akadémikus orvoslás és a komplementer medicina képviselői között. Izgalmas előadásokon szembesülhettünk a növekvő antibiotikum-rezisztencia jelenségével és okaival. Több szakmát átívelő problémáról van szó, a megoldásoknak is komplexnek kell lenniük ebben a nehéz kérdésben. Szükség van az antiobiotikum-felírás szorosabb szakmai kontrolljára, mind az orvosok kommunikációjának javítására. A homeopata orvosok praxisa tanúskodik arról, hogy a homeopátia használatával az antibiotikumok használata csökkenthető.