A borderline szindróma olyan személyiségzavar, amelyet erős érzelmi instabilitás és impulzivitás jellemez. A betegség rendkívül változatos, kezdve a depressziótól, a drog-, alkohol-, vagy szexuális függőségen át az erős identitásproblémákig és az öngyilkosságig. Magyarul határeseti személyiségzavarnak nevezik, kezelése költséges és időigényes.

Borderline és erőszak

„Néha már nem érzékelem a testem. Megsebzem magamat, hogy ismét érezzem… Szorongás, pánikrohamok, depresszió és a kapcsolati kérdések határozzák meg az életemet. A magam csapdájába estem!” – Ezek és hasonló leírások találhatók a borderline személyiségzavarban szenvedők interjúiban. A borderline szindrómában szenvedő hajlamos az erőszakra – önmagával és másokkal szemben. Az érintettek azonban gyakrabban saját maguknak okoznak sérüléseket késsel, borotvapengével, tűzzel vagy tűvel, egészen az öngyilkosságig.

Tipikus magatartásminták

A mentális zavarok világszerte alkalmazott osztályozási rendszere szerint kilenc tipikus viselkedésminta létezik. Ha ezek közül öt teljesül, felállítható a borderline szindróma diagnózisa.

• Kétségbeesett kísérlet arra, hogy elkerülje a vélt vagy valós magára hagyást, az az érzése az embernek, hogy partner nélkül nem tud fennmaradni.
• Az intenzív és instabil interperszonális kapcsolatok mintája, amelyeket váltogatva szélsőséges idealizálás és leértékelés jellemzi. Néha jól érzi magát a másikkal, néha a közeledés a partnerhez fenyegető.
• Identitászavar a feltűnő és következetesen instabil önkép vagy önérzékelés értelmében. Egyesek úgy érzik, hogy a testük nem más, mint egy üres lepel.
• Impulzív, gyakran önpusztító magatartás – kábítószer- és alkoholfogyasztás, vásárlási kényszer, bulimia vagy bolti lopás tartozik ide.
• Ismételt öngyilkos akciók, vagy önkárosító viselkedés – vágás, égetés, körömkitépés, öngyilkossági fenyegetések és kísérletek.
• Érzelmi instabilitás – nem tudja vezérelni érzelmeit, ingadozik a depresszió és a boldogság érzése között, néha félelmek törnek rá.
• A belső üresség krónikus érzése.
• Túlzott, erős düh vagy nehézség a düh kontrollálásában. Néhány beteg nem tudja magát ellenőrizni, tárgyakat, vagy más embereket támadnak meg, napokig izgatottak.
• Átmeneti, stresszes paranoid gondolatok vagy egyértelmű disszociatív tünetek. Disszociáció a valóság elvesztése, minden érzékelés, beleértve a fájdalom csökkent mértékét. Néhány betegnek hallucinációi vannak, hirtelen fellépő, gyakran traumatikus élmények a múltból.

Terápia – segítség nélkül nem megy

Gyakran alkalmazott kezelési koncepció a dialektikus viselkedésterápia (DBT), amelyet az amerikai pszichiáter, Marsha Linehan fejlesztett ki. Cél a pozitív önértékelés, a jobb kommunikáció, az ego mutatása, az ego beengedése és elhatárolása a társadalmi kapcsolatokban.

Vannak speciális borderline-terápiák, amelyek további lehetőségeket kínálnak, mint a zene-, tánc- és sportterápia, autogén tréning és a progresszív izomlazítás.

Szomorú tény, hogy a kezelések 75 százaléka megszakad. A problémák nem mindig a betegben vannak, hanem a komplex kezelés hiányában.

(Németből fordította: Koncz László)