A látástréning komolyságát mi sem bizonyítja jobban, hogy szemorvos dolgozta ki immár 100 éve, és ma is legalább olyan hatékony, mint a múlt század elején. Sajnos az igazi titkaival csak kevesen vannak tisztában, a mai orvoslás hivatalosan nem ismeri el, és a könyvek is inkább valami másról beszélnek, mint a valódi, az eredeti tiszta forrásról. Az is igaz, hogy az egészséges nézési szokásokat manapság nehezebb fenntartani, mint akárcsak 30 évvel ezelőtt. A komputer, a kontaktüveg vagy a televízió feltalálása óta a merev, egészségtelen nézési szokásokat sokkal hamarabb „megtanuljuk”, mint dr. Bates New York-i szemorvos idejében (1860-1931). Alább egy csodaszámba menő, mégis igaz történetet adunk közre. Az ember csak azt sajnálja, hogy amikor a 15 perces gyógyítás történt, nem volt jelen egy szemorvos is. Persze kérdés, vajon hitt volna-e a saját szemének…

Az iskolákban sokat dolgozom gyermekszemekkel. Bizony a mai „adminisztratív” iskolai élet igencsak gyöngíti az egészséges nézési szokásokat. Ez alól nem jelentenek kivételt a vidéken, szabadban dolgozók sem, hiszen az iskola kötelező, nincs mit tenni. De a tudomány nemcsak ezt, hanem azt sem szeretné belátni, hogy a korai túlterhelés mit művel az agyi folyamatokkal. Senki sem akar szembesülni a rosszal, pedig a suli az oka az egyre több „diszes” problémáknak is. Maga a poroszos iskolai rendszer tehető felelőssé az olvasási, írási, számolási nehézségekért, de sok esetben kúrálok dadogást is nagyon szép eredményekkel. Nos, akkor hadd kontrázzak rá… A színtévesztés (colour blindness) is stressz miatt alakul ki, tehát igencsak javítható, gyógyítható ? bár az orvostudomány nem így véli.

Testvérpárok szemeit teszteltem a minap egy sokgyermekes családok lurkóinak otthont adó általános iskolában. Persze hamarosan a színvakságra terelődött a szó. Hamar összejött pár felsős páciens. A testvérkékkel együtt öten. A fiútestvérek mind tévesztettek, a lányok egyike sem. De ez inkább a fiúk betegsége, amit precízen határoz meg az orvosi dogma.

A rövid, egy-két perces szemeltakarás mindegyik esetben jó eredményt hozott. Sőt egy testvérpár egyik tagjának a szeme két hét alatt teljesen meggyógyult. A nagyobbik testvér is jelentős javulást mutat. Tökéletesen látja a színeket, de a felismerés gyorsasága még 1-2 másodperc. (A mai orvostudomány az azonnali színfelismerést nevezi tökéletes gyógyulásnak.) Ideiglenesnek kell persze elfogadnom a gyógyulást az egyik testvérnél és a nagyfokú javulást a másiknál, amíg legalább két hónapon át nem kapok negatív eredményt. A fiataloknál egyébként – 8-12 éves korig – dr. Bates is gyors gyógyulásról ír.

Zsolt a zöld és a piros színt tévesztette, de a szemeltakarás után, 2 perc múlva már tökéletesen látta a legfurmányosabb teszteket is. Nemcsak a betűket, számokat tudta elolvasni, hanem tökéletesen látta a jelek és a háttér színeit is. Ezt legalább tízszer meg kellett ismételni, mert a többi gyerkőcnek nagyon tetszett a „csoda”. Az öcs, Roland sem volt rest. Másképp ugyan, de ő is a zöld-piros színekre volt „érzéketlen”. Neki valahogy könnyebben ment, és a végén már vissza sem tudtuk pergetni, mi is volt a probléma.

De kit érdekel?! Nem tudtuk felvenni az anamnézist, de két tanuló az orrunk előtt gyógyult meg, és én ilyen gyors eredményt eddig csak Batesnél olvastam. Azt is a Better eyesight magazin egyik példányában, amit ő maga szerkesztett több mint 10 éven át (1919-1930 között) a nyájas előfizetők számára.

Budapest, 2006. május

Vén Péter
szemtréner
www.szemtorna.hu
www.eyetraining.hu
Tanácsadónk – kérdezzen tőle!