A nők sebezhetőbbek bizonyos stressztől függő, illetve allergiás eredetű betegségekre, mint a férfiak. Miért működik a nők immunsejtjeinek egyik típusa egészen másként, mint a férfiaké, és miért vannak a stresszhatás alatt levő nők jobban kitéve bizonyos betegségeknek? Az ok: a fehérvérsejtjeik egyik típusának, a hízósejteknek a különbözősége.

Az Adam Moeser professzor vezette kutatócsoport a Michigan State University Állatorvosi Karán felfedezte, hogy több, mint 8000, eltérő gént találtak a női hízósejtekben a férfiakéhoz képest. A férfi és női hízósejteknek ugyanazok a gének vannak a kromoszómáján, leszámítva az XY kromoszómát, mégis óriási a különbség a nemek között a gének működésében.

A hízósejteknek a stresszel kapcsolatos betegségekben van kulcsszerepük, az ilyen típusú betegségek sokkal gyakoribbak a nők körében: allergiás rendellenességek, autoimmun betegségek, migrén, IBS (irritábilis bél szindróma).

Az irritábilis bél szindróma a bélcsatorna rendellenessége. Komoly alhasi fájdalommal jár, és az Egyesült Államok lakosságának csaknem a negyedét érinti. A nők négyszer akkora gyakorisággal érintettek ebben a betegségben, mint a férfiak.

A gének mélyebb elemzése rávilágított, hogy ez a tény kapcsolatban áll a gyulladáskeltő anyagok termelésével és tárolásával: jóval agresszívabb választ váltanak ki a szervezetből, és így betegség keletkezik. Ez megmagyarázhatja, hogy a nők – vagy éppen a férfiak – miért hajlamosabbak bizonyos típusú betegségekre.

A gének működésének megismerésével a tudósok új, szex-specifikus terápiát fejleszthetnek ki, ami megcélozza az érintett immunsejteket, amelyektől megszűnik a betegség. Még hátra van azonban egy fontos lépés a kutatásban: meg kell találni azt a fejlődési stádiumot, amikor az immunsejtek elkezdenek eltérően működni.

Sok hízósejtes betegség már a gyermekeknél nembéli különbséget mutat, és ha sikerül a betegség fellépésének időpontját és a befolyásolás mechanizmusát azonosítani, még jobban megérthetjük, hogyan képesek ezek az immunsejtek betegséget okozni, és akkor tudnánk, mikor érdemes közbelépni az új típusú terápiával – mondja Moeser.

A tanulmányt a Biology of Sex Differences című folyóirat publikálta.