Orsó- és galandférgek, horogférgek, végbélgiliszták – és még sokfajta parazita él az emberek és más élőlények belében a legkülönbözőbb szervekben, például a tüdőben vagy a májban. Világszerte kétmilliárd ember fertőzött horog-, ostor- és fonálférgekkel. A leggyakoribb az orsóféreg, mindenütt előfordul a világon, és minden negyedik emberben van fonálféreg.

A végbélgiliszta gyakori gyermekeknél

A viszonylag ártalmatlan végbélgiliszta megfertőzi a kisgyermekeket, mert mindent megfognak, és csak ritkán mossák meg a kezüket. A fél-egy centiméter hosszú fehér végbélgiliszta megtelepedik a vékonybélben és a vastagbélben. Éjjel a nőstény elhagyja a végbelet peterakás céljából, ami viszketést okoz a végbélnyílás körül. A viszketést a kisgyermek kaparászással igyekszik csökkenteni, ennek következtében a peték ismét bekerülnek a szájon át a belekbe. Esetenként bélgyulladás is felléphet, egy idő után a gyermek sápadt lesz, csökken az étvágya.

Ha fennáll a féregfertőzés gyanúja, például ha az ürülékben fehér szálak vannak, orvos tudja meghatározni a székletmintából a féreg fajtáját. A legtöbb esetben egyszeri gyógyszerbevétel segít, megelőzésként a családtagokat is gyakran kezelni kell.

Fontos a higiénia: napi zuhanyozás, rendszeres kézmosás, rövid körmök és friss ágynemű szükséges a kezelés alatt.

A bélféreg-fertőzés véd az ekcémától?

Érdekes ebben az összefüggésben a Robert Koch Intézet közleménye: túl sok higiénia a gyermekeknél gyengíti az immunrendszert. Ha a gyerek például átesett egy féregfertőzésen, akkor hasonlóan, mint sok ekcémás betegeknél, az E-immunglobulin (IgE) megnövekszik a vérben.

További támogatást kap a „higiénia hipotézis” azzal, hogy az ún. parasztgazdaságban élő gyermekek kevésbé hajlamosak ekcémára. Ezeknél a gyerekeknél valóban gyakoribb volt a féregfertőzés, amit a vér fokozott IgE-tartalma bizonyít. Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a féregfertőzésen átesett afrikai gyerekek sokkal kevésbé ekcémásak, mint azok, akik nem mutatták jelét féregfertőzésnek.

A láthatatlan róka-galandféreg

A róka-galandféreg nem csak a rókát fertőzi. Gyakran a vadászó macska, ritkábban a kutya és az ember is érintett lehet. A róka gazdaállatként hordozza a nemileg érett férget, és ürülékével távoznak a galandféreg petéi. Az egerek és más rágcsálók a petéket növényi táplálékukkal együtt elfogyasztják, és így megfertőzik a köztes gazdát. A szerveikben kifejlődnek a galandféreg lárvái. A kis rágcsálókat megeszi a róka. Itt zárul a kör: a galandféreg bekerül a végleges gazda szervezetébe, amelynek a beleiben kifejlődik az érett galandféreg. Mivel a kutyák és macskák is esznek fertőzött egeret, ők is válhatnak végleges „házigazdákká”. De ezt csak akkor észlelik az állattulajdonosok, amikor kedvenceiknél bélgyulladást, hasmenést, lesoványodást vagy matt szőrzetet tapasztalnak.

Az ember, mint „hibás” köztes gazda

Veszélyes lehet a kutyák és macskák ürüléke, ugyanis nyalogatással a mikroszkopikus peték a szőrzetre kerülnek, majd simogatás útján az ember kezére és onnan a szájba kerülhetnek – ha nem mosunk kezet.

A róka-galandféreg fejlődési ciklusában az ember téves köztes gazda, mert nem tudja a fertőzést átadni egy végleges gazdának. Az ő szervezetében csak lárvafejlődés történik. Elsősorban a máj és a tüdő érintett. A lárvák nagyon lassan növekszenek, és mint egy daganat, elpusztítják a szervet. A lappangási idő 5-15 év. Az ember számára a galandféreg-fertőzés ezért nagyon veszélyes, a gyógyulás alig lehetséges. A fertőzött emberek száma a hosszú lappangási idő miatt csak becsülhető.

Veszélyes a bogyós gyümölcsök és gombák fogyasztása

A rókában akár 200 000 galandféreg is élhet. A fertőzött állatok az ürülékével a peték a talajhoz közeli bogyókhoz és gombákhoz tapadhatnak, és így veszélyes fertőzésforrássá válnak. A talajon növekvő gyümölcsöket soha ne egyen mosatlanul! Legjobb ezeket 60 fok fölé felhevíteni, a mélyhűtés önmagában nem pusztítja el a petéket!

Kutya-galandféreg

A kutya-galandféreg a róka-galandféreg rokona, itt is az ember a köztes gazda. A betegséget, a cisztás hydatidot a galandféreg 2-6 milliméteres lárvái váltják ki. Ezek a lárvák is a májban, a tüdőben, ritkábban a lépben, a vesében, az agyban, vagy más szervekben telepednek meg. Bár a fertőzés általában tünetmentes, néha mutatkoznak panaszok. A hasi fájdalom szinte mindig az első tünet.

A kiterjedt fertőzés jele néha a sárga szem és bőr. A lárvák szétrepedését a tüdőben fájdalom, köhögés és nehézlégzés jelzi. Ha kórokozók vannak az agyban és a gerincvelőben, neurológiai tünetek jelentkeznek, például homályos látás vagy bénulás, de allergiás sokk is bekövetkezhet.

Megelőzés: higiénia

Vér- és széklet-, esetleg röntgenvizsgálat alapján az orvos meg tudja határozni a féregfertőzést. Féregtelenítés szinte mindig gyógyszerekkel történik, ha szükséges, operációval is.

Ha gyermek érintett, tanácsos a család többi tagját is vizsgálni. Higiénia – ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni – a legjobb védelem a fertőzések ellen.

Rókapopuláció közelében tartott kutyákat és macskákat rendszeresen féregteleníteni kell.

Óvintézkedések nyaraláskor

A paraziták elkerülése érdekében különösen üdüléskor kell betartani óvintézkedéseket:

• Mosatlan gyümölcsöt, zöldséget ne fogyasszunk
• Kerülni kell az érintkezést kóbor kutyákkal, macskákkal
• Az állatokat feltétlenül féregtelenítsük külföldi utazás után

(Németből fordította: Koncz László)

Ha szeretne még olvasni parazitákról, ajánljuk figyelmébe az alábbi cikket is:

Leptospirózis: állatbetegség, de emberre is veszélyes