A partner, a főnök, a gyerekek: mindenki tele van kívánságokkal, az összeset azonban senki sem tudja teljesíteni. Valakinek néha nemet kell mondani. De hogyan? „Tudna ma tovább maradni?” – kérdi a főnök. „Hm, igen” – mondja vonakodva, noha már harmadik alkalommal válaszolja ugyanezt a héten. Az a vége, hogy Önt elönti a méreg: miért nem mondott végre nemet?

Sokan próbálják a lehetetlent, nevezetesen azt, hogy mindenkinek igazat adnak. De ez nem működhet: vagy a főnöke, vagy a szabadideje látja kárát. A „nem” azt jelentheti, hogy a főnöke holnaptól ferdén néz Önre. Nem mutatta meg főnökének, hogy nem rendelkezhet szabadon Önnel.

Az igent mondás tanult magatartás

Az alapozza meg a későbbi igent mondást, ha a szülők a törődést az engedelmességtől teszik függővé – magyarázza Klaus Fischer szociálpszichológus és családterapeuta. A gyerekek engedelmeskednek, mert azt akarják, hogy szeressék őket, és félnek, hogy a „nem”-mel elveszítik szüleik bizalmát.

A szülőknek ezért tiszteletben kell tartaniuk a gyermekeknek szabott korlátokat. A gyermeknek jogában áll azt mondani, hogy nem akar halat enni – mondja Fischer. Egyébként mások érdekei hamarosan előtérbe kerülnének, míg a sajátjaik háttérbe szorulnának.

A gyerekek megtanulják megvalósítani saját kívánságaikat oly módon, hogy az nem megy mások kárára. Pontosan megfigyelik szüleik viselkedését, ezért az apáknak és anyáknak jó példaképeknek kell lenniük, akik tudják, mit akarnak, és mit nem akarnak.

A visszautasítást meg kell tanulni

Sok gyermek egészen a felnőttkorig megtartja ezt az igentmondás-beállítottságot. A „jóság” és az elismertség érzetétől önbizalmat nyernek. Ők egyáltalán nem önzetlenek, hanem titokban hálát várnak.

A nők hajlamosabbak erre a „segítő szindrómára”, mint a férfiak. Részben, mert nagyobb valószínűséggel félnek hűvösnek vagy önzőnek látszani. Ezek olyan tulajdonságok, amelyek nem nagyon népszerűek a társadalomban, ezért sokak számára az igen valószínűleg kezdetben egyszerűbbnek tűnik. Hosszú távon ez a sokkal nehezebb út. Az igent mondók saját energiájukat mások kívánságaiba fektetik, és attól lehet tartani, hogy kihasználják őket.

A nemet mondás előnyei

A nemet mondás gyakorlása előnyös lehet: képzelje el a nemet mondás konkrét előnyeit. Írja fel, mit nyer egy nemmel. Nemcsak több idő marad saját terveire, hanem motivációt és erőt is kap, ha arra koncentrál, amit önmaga is akar. És ez az energianyereség érzékelhető a környezetében is. Ez segít legközelebb udvariasan nemet mondani.

4 stratégia a nemet mondásra

A nemet mondó sokszor népszerűtlen, és ők ettől félnek is. Részben jogosan. Ezért tanácsos néhány stratégiát készenlétben tartani, amelyek megkönnyítik az elutasítást:

• Gyűjtsön érveket a nemre vonatkozóan, mert nemet jobban megértik, ha igazoljuk az elutasítást. Például: „Tudja talán, hogy minden szerdán edzésre járok, nélkülem a csapat nem tud játszani.”
• Alternatívák ajánlása: mutassa be, hogy más kívánságot szívesen teljesítene. „Ma este találkozóm van az adótanácsadóval, de holnap elsőként teljesítem a kérését.”
• Még a gyermekeknek is szükségük van a kívánságok világos beosztására: „A játékkonzol-versenyünket holnapra halasztjuk. Nézd, beírom a naptárba: csütörtök, 19 óra, Florián a papa ellen.”
• Mindig mutassa ki a megbecsülést: Tartson szemkontaktust a beszélgetőpartnerrel és mosolyogjon, miközben megfogalmazza a nemet. Mutassa ki barátságosan, hogy bár a kérést elutasítja, magát a személyt nem.

Fogalmazzon egyértelműen

Fogalmazza meg világosan a választ: „Holnapra elfogadom az időpontot, de a jövő csütörtöki bemutatót nem.” Félrevezető kifejezések, mint például „Ha lesz időm rá, talán…”, vagy „Lássuk, van-e még ma délután erre idő”, elősegítik a félreértéseket, csak elodázzák a konfliktust és súlyosbítják azt. A partnere érezni fogja, ha Ön nem gondol valamit komolyan.

Még a kisgyerekeknek is szükségük van ezekre a világos kijelentésekre, különben a magyarázatunk végén egy „mégis akarom!” áll majd. Ha a szülők a gyermekeikkel kompromisszumokat kötnek, és közösen állítanak fel szabályokat, ragaszkodhatnak hozzá, és emlékeztethetnek a megállapodásokra. Például: „Ezt megbeszéltük, emlékszel?”

Próbálja ki a nemet mondást

Összességében Fischer azt tanácsolja, hogy próbálja ki a nemet mondást könnyű helyzetekben. Például, ha a hentes már megint többet tesz a mérlegre, mint amennyit szeretne: „Köszönöm, de csak 100 grammot szeretnék.” Mert minden hétköznapi helyzet minden kis sikere erősíti az önbizalmat. Valamikor majd sikerül a „nem” a főnökénél is!

Az állandó erőfeszítések ellenére az energiánk nem mindig elegendő ahhoz, hogy képviseljük álláspontunkat. Azok, akik sokszor figyelmen kívül hagyják a személyes céljaikat, gyakran mentális és pszichoszomatikus betegségeket kockáztatnak. Legkésőbb ekkor támogatásra van szükségük, hogy megtanuljanak nemet mondani.

Egy határozott „nem” tiszteletet teremt

A nemet mondás művészete a különböző viselkedési terápiák részévé válik. A szerepjátékokban a csoport résztvevői gyakorolják, hogyan fejezzék ki saját kívánságaikat vagy félreértéseiket. Az elképzelt helyzetekben sorstársaik előtt könnyebben megfogalmazzák saját igényeiket. Nehezebb lesz, ha a mindennapi életből vett valódi konfliktusokat játszanak el. Végül az új készségeket valós körülmények között tesztelik. A csoport kijön a külvilágba: egyiküknek panaszkodnia kell az étteremben egy számla miatt, a másik megkéri a házmestert egy vízvezeték javítására…

Próbáljon egyensúlyt találni az igen és a nem között

Csak akkor tegyen meg valamit, ha valóban helyesnek érzi. Ez az élet minden területén működik: a főnökök és az ügyfelek is tiszteletben tartják azokat az embereket, akik elutasításukat barátságosan fogalmazzák meg és meg tudják azt indokolni. A barátok és a családtagok is jobban értékelik Önt, ha világos a hozzáállása.

Ez különösen fontos a társas kapcsolatokban. Ha közös terveket készítünk a jövőre, a partnernek képesnek kell lennie arra, hogy ne csak az „igent és áment” mondják ki, hanem közös döntéseket is hozzanak.

(Németből fordította: Koncz László)