Hová is tettem a kulcsomat? Miért is jöttem ki a konyhába? Eloltottam-e minden villanyt, mielőtt elindultam otthonról? Ugye, ismerős kérdések… Ahogy idősödünk – persze a hölgyek kivételek! –, ezek miatt az apróságok miatt egyre többet bizonytalankodunk vagy/és bosszankodunk. Ne essünk azonban kétségbe, próbáljuk meg edzeni az agyunkat, a memóriánkat!

A Harvard Health hírlevelében nemrégiben megosztott néhány hasznos módszert az emlékezetünk edzésére, frissen tartására, alább ezeket adom közre.

Memóriánk 3 folyamatot használ: először befogadja (kódolja), majd rögzíti (tárolja) az új információt, végül felidézi, amikor szükség van rá. Ebben a folyamatban az agyunk több területe is részt vesz. A cortex az érzékszervektől kapja az új információt. Az amigdala feladata, hogy eldöntse, érdemes-e megőrizni az adott információt. A hippocampus rögzíti a memóriában, a homloklebenyek pedig a kért (keresett) információ tudatos felidézésében segítenek.

Ötvenes életéveinktől kezdve mindinkább észleljük az emlékezetünk romlását. Ennek a hátterében biokémiai és szerkezeti változások húzódnak meg, amelyek lassítják az információk feldolgozását és felidézését egyaránt. Idővel egyre nagyobb bajba kerülhetünk, amikor ismerős neveket vagy szavakat kell felidéznünk. E tényezők mellett fontos szerepe van a memóriaromlásban a kedélyállapotnak, az idegességnek, a stressznek, sőt még a nem megfelelő, kevéssé pihentető alvásnak is, mondja a Harvard Health hírlevelében dr. Joel Salinas neurológus. Hozzáteszi: egyes gyógyszerek (pl. a clonazepam hatóanyag-tartalmú Klonopin) szedése is ebbe az irányba hat.

Milyen trükkökkel tudjuk mégis elevenen tartani vagy legalább jobb állapotba hozni az emlékezőképességünket? Lássuk, mi mindent javasol az amerikai neurológus!

• 1. Amit hallunk (pl. valakinek a neve, címe, esetleg egy új ötlet), azt ismételjük meg magunkban, akár többször is, sőt ha a helyzet engedi, akkor hangosan. Dr. Salinas szerint agyunk minden egyes ismétléssel új esélyt kap az információ befogadására.
• 2. Jegyezzük fel, ha valakit fel kell hívnunk telefonon vagy találkoznunk kell vele. Ha később megnézzük a listánkat, agyunk kap egy újabb mankót a szükséges információ felidézéséhez.
• 3. Hozzunk létre asszociációs kapcsolatot az új és valamely régi (meglévő) információ között. Ha valakit Évának hívnak, és meg szeretnénk jegyezni a nevét, akkor például hozzáköthetjük a bennünk élő képhez a paradicsombeli Éváról, aki éppen megkóstolja a tudás almáját. Minél különlegesebb, furcsább egy kép (imagináció), annál inkább képesek vagyunk megjegyezni. Ha rögzíteni akarjuk az agyunkban, hogy mi mindent szeretnénk vásárolni a boltban, és a listánkon mondjuk narancslé, tojás és kenyér szerepel, akkor elképzelhetünk egy olyan jelenetet, amelyben valamelyik hírességgel együtt narancslét iszogatunk, a tányérunkon pedig tojásos szendvics kelleti magát.
• 4. Osszuk több részre az új információt. Egy telefonszámot is könnyebb megjegyeznünk, illetve felidéznünk, ha a számsort több részre tagoljuk.

Persze a memóriaromlás sajnos eljuthat arra a szintre, amikor az ember már túl sok (és túl nagy) hibát követ el. Bajban van például akkor, ha ki kell fizetnie valamit a boltban, elintézni valamit egy hivatalban vagy elkészíteni az ebédjét. Dr. Salinas azonban óv attól, hogy a memóriaromlástól azonnal pánikba essünk. Felhívja a figyelmet arra, hogy az esetek többségében az emlékezőképesség romlása csupán ideiglenes vagy visszafordítható folyamat.

A hasznos tanácsokhoz a magam részéről csak annyit tennék hozzá, hogy sok embernek segíthet még az agyi keringés, az agyműködés javításában a páfrányfenyő (ginkgo) szedése és a fordított testhelyzetű jógagyakorlatok (pl. teljes gyertya vagy fejenállás) rendszeres végzése. És mindenekelőtt az, ha minél többet használjuk, tornáztatjuk az agyunkat, például tartalmas, jó beszélgetésekkel a barátaink körében, logikai játékokkal, keresztrejtvényfejtéssel stb.

Tényleg, miről is írtam mondandómnak a legelején? Ki emlékszik már arra…

Kürti Gábor
https://kurtigabor.com/
(Forrás: Gyógyszer nélküli egészség Facebook csoport)