A legújabb kutatások szerint az ultrahang vizsgálat hat a magzat agyának fejlődésére. Igaz ez csak állatkísérletekben bizonyosodott be, ezért az orvosok egyelőre nem szólítják fel a terhes anyákat arra, hogy mellőzzék az ultrahangos vizsgálatot.

Mindenesetre állatkísérletekben kiderült, hogy az agy idegsejtjeinek egy bizonyos része nem fejlődött megfelelően az ultrahang vizsgálat következtében, és minél többször, minél hosszabban került sor erre, annál erőteljesebb volt a hatás.

A kutatást vezető Pasko Rakic, a Yale Egyetem neurobiológiai osztályának vezetője kijelentette: jobb, ha a nők kerülik a szükségtelen ultrahang vizsgálatokat – mindaddig, amíg újabb kutatások be nem bizonyítják, hogy az eljárás ártalmatlan vagy káros a magzatra nézve. Rakic hozzátette: bár egyelőre nem tudjuk, miként hat az ultrahang az emberi agy fejlődésére, vannak bizonyos betegségek, fejlődési rendellenességek, amelyek összefüggésbe hozhatók vele. Ilyenek a szellemi fejlődésben való visszamaradottság, a gyermekkori epilepszia, a diszlexia és az autizmus, illetve a skizofrénia.

Az ultrahangos tesztek témája az után került előtérbe az amerikai médiában, hogy Tom Cruise, az ismert színész tavaly vásárolt egy ultrahang készüléket terhes feleségének, Katie Holmesnak, hogy otthon, házilag végezhessék el ezeket a vizsgálatokat. Az orvosok ennek kapcsán rámutatnak: miközben az ultrahang vizsgálat hasznos eszköz lehet a szakemberek kezében, semmiképpen sem értenek egyet azzal, hogy valaki otthon magáncélú ultrahang vizsgálatokat végezzen.

Az említett kutatás kapcsán megszólalt dr. Joshua Copel, az ultrahang vizsgálatokkal foglalkozó amerikai orvos-szakmai szövetség megválasztott elnöke is. Hangsúlyozta, hogy jelentős eltérések vannak az egerek és az emberek ultrahangos vizsgálata között, mindenekelőtt a méretekben. Hiszen egy egérmagzathoz képest egy emberi magzat esetén nagyobb távolságot tartanak az ultrahangos vizsgálófej és a magzat között, és maga az emberi magzat is jóval nagyobb méretű. Emiatt a magzatra ható ultrahang intenzitása kisebb a humán vizsgálatoknál. A másik fontos különbség az, hogy az emberi magzat csontjainak sűrűsége is nagyobb, mint az egéré. Ez tovább csökkenti az ultrahangnak kitett felületet. Az sem mellőzhető körülmény, hogy az agysejtek fejlődési ideje az emberek esetében sokkal hosszabb, mint az egereknél, vagyis az ultrahangos vizsgálat a fejlődés rövidebb időszakaszát érinti.

Rakic kutatásai során a terhes nőstény egereket ultrahang hatásának tették ki különböző, 5-től 420 percig tartó ideig. Miután megszülettek a kis egerek, megvizsgálták az agyukat, és összehasonlították azoknak az újszülött egereknek az agyával, amelyeknek az anyján nem végeztek el a tesztet. A 335 egérrel végzett vizsgálat során kiderült, hogy ha az ultrahang hatás legalább 30 percig vagy tovább tartott, akkor egy kicsiny, statisztikailag mégis értékelhető számú egércsemeténél találtak agyfejlődési problémát. Minél tovább tartott az ultrahang behatás, annál inkább nőtt az érintett egyedek száma.

A kutatásról a Proceedings of the National Academy of Sciences című szakfolyóirat számolt be 2006 augusztusában.