Számos rákbeteg kezelteti magát Budapesten, vélhetően azért, mert saját régiójában nem jut megfelelő ellátáshoz – derül ki egy friss jelentésből. Januártól a daganatos betegek is nyilvános várólista segítségével követhetik nyomon, hogy mikor kezdődhet meg a kezelésük.

A rákbetegek helyzetét is megkönnyíti, hogy egy nemrég elfogadott jogszabály szerint januártól minden intézménynek nyilvános várólistát kell vezetnie. Erről Székely Tamás, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgató-helyettese beszélt a parlament egészségügyi bizottságának az onkológiai ellátásról szóló ülésén.

Az Országgyűlés által hétfőn elfogadott törvények szerint a szintén a jövő év elejétől felálló biztosításfelügyelet honlapjáról az összes várólistát el kell tudnia érni a betegnek. A lajstromban azt is fel kell tüntetni, hogy a páciens mikor kaphatja meg a kezelést. A betegek a világhálón keresztül egy személyes kód segítségével juthatnak majd információhoz.

Kásler Miklós, a fővárosban lévő Országos Onkológiai Intézet (OOI) főigazgatója arról számolt be, hogy az OOI-ben csak a szakmailag megengedhető ideig, vagyis legfeljebb négy-hat hétig kell várniuk a betegnek a kemoterápiára, illetve a sugárkezelésre.

Vasváry Artúrné, a Rákellenes Liga vezetője azonban azt tartotta fontosnak megemlíteni, hogy vannak az országnak olyan területei, ahol ennél jóval hosszabban várakoztatják a betegeket. Szerinte egyébként életszerűtlen, hogy a betegek online ellenőrizzék a várólistán elfoglalt helyüket.

Sok betegnél azért nem kezdik el időben a terápiát, mert a patológusok a szakember- és a pénzhiány miatt nem tudják elég gyorsan elvégezni a pontos diagnózishoz szükséges szövettani vizsgálatokat – vázolta a Magyar Hírlapnak a helyzetet Schaff Zsuzsa, a patológiai szakmai kollégium vezetője.

Jelentős különbség van a régiók között a mellrákos és a vastagbéldaganatos betegek ellátása szempontjából – egyebek mellett ezt állapította meg az onkológiai ellátásról most elkészített szakfelügyelői jelentés. Dank Magdolna országos szakfelügyelőt kérte fel az egészségügyi miniszter, hogy vizsgálja meg a különböző régiók betegforgalmi adatait e két betegségtípus esetében. A Semmelweis Egyetem docense arra jutott: az ország egyes területein vélhetően nem juthatnak megfelelő ellátáshoz a betegek, ezért a közép-magyarországi régióban, azon belül is Budapesten kezeltetik magukat. Szerinte a következő lépésben azt kell megvizsgálni: előfordulhat-e, hogy ellátatlanul maradnak betegek a területi különbségek miatt. Dank Magdolna úgy látja: a betegek jogos igénye, hogy az esélyegyenlőség szellemében felszámolják a területi különbségeket.