Európa egész területe kullanccsal fertőzött. A várható klímaváltozás miatti melegebb éghajlat pedig még kedvezőbb szaporodási és életkörülményeket kínál a vérszívóknak. Így számíthatunk rá, hogy még a jelenleginél is több kullancs ellen kell védekeznünk a jövőben.

Nemcsak az erdőkben fenyeget ma már a kullancsveszély, hanem a városi parkokban, a kertekben, a bokros ligetekben is. A közhiedelemmel ellentétben az élősködőket nem a meleg májusi napsugár és eső hozza elő tömegesen. Enyhe, nagyjából fagymentes télen akár már február végén, március elején is találkozhatunk kullanccsal, és egészen a novemberi, decemberi fagyok beálltáig védekeznünk kell ellene. A kullancsok csípésével többféle betegséget is elkaphatunk. Ezek közül a legismertebbek és legveszélyesebbek a vírusos agyvelő-, illetve agyhártyagyulladás, valamint a Lyme-kór. Az előbbiek ellen van már védőoltás. Az utóbbi ellen így nem védekezhetünk, viszont a betegség megfelelő gyógyszeres terápiával jól kezelhető és gyógyítható.

Ezerarcú tünetek

Dr. Bózsik Béla Pál, nemzetközileg elismert hazai kullancsszakértő szerint a Lyme borelliosis kórokozója minden tizedik ember szervezetében megtalálható. Vannak közöttük, akik hosszú időn keresztül pusztán baktériumhordozók, de tüneteik nincsenek. Másoknál periodikusan térnek vissza a tünetek, egyesek pedig huzamosabb ideig betegek lesznek a kullancsfertőzéstől. Mindez attól függ, hogy a baktérium által megtámadott szervezet éppen milyen állapotban van, milyen erős az ellenálló képessége, mennyire jó a kondíciója.

A Lyme-kór tünetei olyan sokfélék, hogy nemegyszer az orvosok nem is ismerik fel azonnal. Tünete lehet ízületi panasz, idegrendszeri probléma, jóindulatú daganat, érszűkület egyaránt. A szervezetnek szinte bármely részét megtámadhatják a kórokozók. Laboratóriumi vizsgálat nélkül ezek a tünetek nem bizonyíthatók rá a baktériumra, és előfordulhat, hogy a beteget tévesen kezelik. A fertőzés felismerését nehezíti az a tény is, hogy bármely tünete másfajta panaszokkal is társulhat, és azok a felismerhetetlenségig keverednek a testben. Különösen veszélyes, hogy a baktériumok a méhlepényen is áthatolnak, ezért a terhesség alatt bekövetkező fertőzés a magzatot is fenyegeti.

A fertőzés tünetei félrediagnosztizálhatók

A Lyme borelliosis fertőzés hazai lakosságban való előfordulásának tényleges adatai a diagnosztikai nehézségek miatt bizonytalanok. A befogott kullancsok fertőzöttségét vizsgálva viszont pontos értékek kaphatók. Ezek szerint az agyhártyagyulladást okozó vírusok minden ezredikben, a Lyme-kórt okozó baktériumok pedig minden tizedikben megtalálhatók. Vagyis százszorosan nagyobb a kockázata a bakteriális fertőzésnek. Statisztikai számítások alapján úgy becsülik, hogy Magyarországon évente minimum 20 ezer új Lyme borelliosis fertőzés lehet. Nem egy-egy ember, hanem évek alatt tíz- és százezrek felfedezetlen, esetleg félrediagnosztizált betegsége lehet, vagyis népbetegségnek tekinthető.

A kór leggyakoribb gyanújelei a következők: a kullancs csípése után pár nappal jelentkező nyári influenzaszerű tünetegyüttes. Az enyhe lefolyásúnak látszó betegség mérsékelt lázzal, izom- és végtagfájdalommal, nyirokcsomó-duzzanattal, gyenge fej- és torokfájással jár. Néha csak a tünetek némelyike jelentkezik, máskor együttesen lépnek fel. A fertőzés biztos megjelenésére számíthatunk, ha a vérszívó csípése helyén néhány napon belül körkörösen piros folt jelenik meg, amely olykor égő érzést, fájdalmat, viszketést is okoz. A folt közepén kis csomó található. A Lyme-folt néha többszörös nagyságú, ami biztos jele annak, hogy a kórokozó már az egész testben szétterjedt és megtámadta azt.

A fertőzés elleni védekezésül a szabadban tartózkodás utáni alapos testvizsgálatot ajánlja a kutató. Jó hatásúnak tartja a különböző kullancsriasztó készítményeket. Azt tanácsolja, hogy az erdőt, mezőt járók, ha kullancsot észlelnek a testükön, semmiképpen ne kísérletezzenek annak kitépésével a bőr alól, és a vegyszeres próbálkozásokat is mellőzzék az eltávolításra. Erre a célra a patikákban kapható kullancscsipesz a legalkalmasabb.

Kullancs ellen patogén gombák

Dr. Bózsik és kutatótársa, dr. Bratek Zoltán laboratóriumban kifejlesztettek olyan patogén gombákat tartalmazó permetezőszert, amely a kullancsokat tömegesen pusztítja. A szer legnagyobb előnye, hogy ártalmatlan a környezetre, csupán a parazitákat támadja meg. Patogén gombákat tartalmazó permetező szereket már a világ számos országában alkalmaznak a kártevők (sáska, levéltetű, burgonyabogár, kullancs) ellen, ám azok csak a helyi faunára hatásosak. A hazai viszonyokra és kórokozókra kifejlesztett szer elkészült, gyártóra vár.

(lóránth)