Az EU áldásával marad a termesztési moratórium: fellélegezhetnek a környezetvédők, a zöld szervezetek és mindazok, akik ellenzik Magyarországon a genetikailag módosított kultúrnövények, és ezen belül a leginkább fenyegető GM-kukorica termesztésének engedélyezését.

A közelmúltban az Európai Bizottságban többségi szavazással jóváhagyták a nálunk fennálló termesztési moratóriumot, vagyis a termesztés ellen tiltakozó országok közül már Magyarország sem kötelezhető rá, hogy köztermesztésbe vonja a szóban forgó haszonnövényt.

Noha a világ több országában sok ezer hektáron termelnek már genetikailag módosított növényeket, alapos, nagy tömegen és hosszú távon lefolytatott vizsgálat azok környezetre, állatokra, illetve emberekre gyakorolt hatásairól nem történt. A géntechnológiával foglalkozó szakértők még ma sem tudják (legfeljebb sejtik), hogy a növényekből előállított élelmiszerek milyen hosszú távú hatást fejthetnek ki az emberi szervezetre.

Kísérleti fiaskók

Pusztai Árpád, a Skót Tudományos Akadémia tagja azon kevés kutatók közé tartozik, akik laboratóriumi állatok etetési kísérleteinek eredményeiből próbálnak következtetni a GM-növényeknek a magasabb rendű élő szervezetekre gyakorolt, hosszabb távú hatására. Évekkel ezelőtt egy, a BBC-nek adott nyilatkozata, majd a Lancet tudományos folyóiratban közzétett vizsgálati eredményei hatalmas politikai vihart kavartak Angliában. Ennek hatására nyílt színen csaptak össze (még a parlamentben is) a GM-növények elterjesztésében, illetve tiltásában érdekelt felek, a professzort pedig azonnal eltanácsolták a Rowelt Intézetből. Akkori és későbbi kísérleti eredményeit itthon, szerzőtársával Bardócz Zsuzsával közösen, egy tanulmányban foglalta össze (A genetikailag módosított élelmiszerek biztonsága, KÖLCSEY FÜZETEK, Kölcsey Intézet, Budapest, 2004).

A géntechnológiai beavatkozás alá vetett élőlények elterjesztése ellen érvelve a professzor többek között néhány kísérleti fiaskót említ: a GM-dohány olyan mérget kezdett termelni, amire a kutatók nem is számítottak, mert az eredeti növényben nyoma sem volt annak. Az átalakított élesztőben is 40-200-szorosára nőtt egy méreganyag mennyisége. A Texasban és Missouriban 20 ezer hektáron termeszteni kezdett gyapotot pedig megtámadták és egy részét el is pusztították azok a kártevők, amelyek ellen a genetikai korrekciót végrehajtották.

Mérgek a vesében, a májban

A legújabb hírek szerint az amerikai Monsanto cégnek az Európai Bizottság által elfogadott és általános termesztésre, állati és emberi fogyasztásra is ajánlott MON863 jelű kukoricájáról kiderült, hogy az azzal etetett kísérleti állatokat megmérgezte. A laboratóriumi patkányok veséjében és májában mutatkoztak mérgezési tünetek, és általános súlycsökkenést is észleltek náluk. Egy korábbi kísérlet pedig kimutatta, hogy a GM-termény megváltoztatja a vér összetételét.

Bár a magyar mezőgazdaság és a fogyasztók is maximálisan ellenérdekeltek a GM-növények hazai meghonosításában, máris fellépett egy viszonylag nagy létszámú lobbicsoport, amely szorgalmazza azok itthoni megtelepítését. A csoport mögött minden bizonnyal ugyanaz az érdekkör áll (növényvédőszer-gyártó és biotechnológiai multinacionális cégek), melynek elsődleges szempontja a piacbővítés, és a GM-vetőmagok után fizetendő, jelentős összegű fajta licencdíj extraprofitjának növelése. Ügyüknek sikerült jó néhány, növénynemesítéssel foglalkozó hazai kutatót is megnyerni, olyannyira, hogy ma már külföldi tőketámogatással magyar akadémiai kutatóintézet is részt vesz a GM-növények fejlesztésének programjában.

Magyarországon nincs szükség GM-növényekre

Az ellenérdekelt tudóscsoport sem tétlenkedik. Különféle kutatásokat végeznek és publikálják azok eredményeit, amelyek a genetikailag módosított növényekkel hosszabb távon táplált állatoknál észlelt anomáliákat tartalmazzák. A fentebb megjelölt rovarrezisztens kukoricafajtát vizsgálva például a gödöllői Szent István Egyetem és a Növényvédelmi Kutatóintézet szakemberei megállapították, hogy az a magyar környezetben két-háromezerszer annyi toxint termel, mint amennyit az ugyanezen hatóanyagot tartalmazó hagyományos rovarirtó szer. Ráadásul a méreg egy része a kukorica betakarítása után is megmarad a talajban. A GM-kukorica pollenje pedig jóval több mint 500 méteres távolság megtételére is képes, vagyis az ilyen távolságban lévő hagyományos kukoricatáblák egyedeit beporozva, méregtermelő hibrideket hoz létre. A kutatók rámutattak arra is, hogy a szóban forgó GM-növény olyan kártevő (kukoricamoly) ellen véd, amely ritkán jelenik meg a hazai táblákon, tehát általában a hagyományos termesztésben sem kell ellene permetezőszert használni.

Piacot bővítene Amerika

Az Egyesült Államok, Kanada és Argentína, vagyis a világon ma legnagyobb területen GM-növényeket termelő/exportáló államok 2004-ben panasszal fordultak a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO), mert az Európai Unió és különösen annak egyes tagországai (Ausztria, Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg) egy 1998-ban bevezetett moratórium óta nem hajlandók beengedni országukba a genetikailag módosított növényeket, illetve azok vetőmagvait. A WTO elmarasztalta az EU-t, és kötelezte a moratórium megszüntetésére. Noha Magyarország a moratórium bevezetésekor, illetve a WTO-döntés meghozatalakor még nem volt uniós tagország, a GM-növények importja, illetve itthoni termesztése nálunk is tiltott volt.

Szigorú szabályozás, hivatalos elutasítás

A magyar parlament 2006 végén (az EU egyre erőteljesebb sürgetésére) elfogadta a géntechnológiai tevékenységről szóló törvény módosítását, illetve mind az öt párt egyetértésével határozati javaslatot hagyott jóvá. Ennek lényege, hogy meghatározza a mezőgazdasági géntechnológiával kialakítandó magyar stratégiát. A törvénymódosításnak kettős célja volt. Egyrészt teljesíti az országnak az uniós jogharmonizációval kapcsolatos kötelezettségét, másrészt szabályozza a GM-növények és a hagyományos haszonnövények/bionövények egymás melletti termesztésének szigorú feltételeit.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy megfelelő méretű biztonsági sávokat hoznának létre a kétféle növénypopuláció között, hogy azok pollenjei ne keveredhessenek. A határozat felszólítja a kormányt, hogy az uniós szinten már engedélyezett GM-növényekről készíttessen hatástanulmányokat, és tegyen meg mindent a GM-kukoricafajták köztermesztésben való elterjedésének megakadályozására. A kormány feladata továbbá, hogy indíttasson újabb hazai környezeti hatásvizsgálatokat azokról a GM-növényfajtákról, amelyek uniós engedélyezése aktuális lenne, vagy a közeljövőben válhat esedékessé. Amennyiben új GM-fajták is megkapnák a közösség engedélyét, a magyar kabinet feladata lesz, hogy lehetőség szerint megtalálja a védzáradéki moratórium itthoni bevezetésének módját. A GM-növények szántóföldi termesztésére az öt fentebb felsorolt régi tagállamban és Magyarországon továbbra is védzáradéki moratórium áll fenn.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tiltó országok, új tudományos bizonyítékokra és biztonsági kockázatokra hivatkozva megtilthatják az EU fajtajegyzékében már szereplő GMO-fajták szabad, szántóföldi termesztését. Erre lehetőséget ad minden tagállamnak az unió koegzisztencia törvénye. A tiltás csak átmeneti állapot lehet, mert az Európai Bizottság feloldhatja azt, ha a moratórium mellett szóló érveket az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) megalapozatlannak találja. Jó példa erre a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési minisztériumnak a rovaroknak ellenálló GM-kukoricára 2005-ben kibocsátott moratóriuma, amelyet az EFSA alaptalannak ítélt, és indítványozta a tilalom feloldását.

Néhány héttel ezelőtt az Európai Bizottságnak a magyarországi moratórium feloldására tett indítványát a tagországok többsége leszavazta. Így a növény köztermesztése továbbra is tiltott hazánkban.

(lóránth)