Akinek van számítógépe, Internet-kapcsolata, naponta akár több tucatnyi, kéretlen reklámlevéllel is kénytelen megküzdeni. Közülük a legveszélye­sebbek a világ legkülönbözőbb pontjairól érkező felszólítások, amelyek online gyógyszervá­sárlásra buzdítanak.

Legjobb, ha ezeket a reklámleveleket azonnal eltávolítjuk, mert kivétel nélkül olyan készítményeket ajánlgatnak, amelyek jó esetben teljesen hatástalanok, rosszabb esetben pedig súlyosan károsítják a vásárló egészségét. (L. az internetes gyógyszervásárlásokról szóló korábbi cikkünket.) Erre a veszélyre figyelmeztet az Országos Gyógyszerészeti Intézet felhívása is.

Hosszú az út a molekulától a tablettáig

A tudományos felfedezéstől a gyógyszerré válásig nagyon hosszú (akár 20-25 év) az út, amely rendkívül munka- és eszközigényes, ám főként roppant drága folyamat. Nem véletlen, hogy egy-egy új molekula, amelyből egyszer majd gyógyszer lehet, a világ gyengébb gazdasági adottságokkal megáldott országaiból fejlesztésre, a leggazdagabb államok laboratóriumaiba „vándorol”. Egy-egy új gyógyszer kifejlesztése, „patikaéretté” tétele dollármilliárdokat is felemészthet.

A gyógyszerfejlesztés mindenkor betartandó alapelvei a hatékonyság és a biztonságosság. Az alapkutatásokat végző tudósok olyan új molekulákat keresnek, amelyek továbbfejlesztve felhasználhatók lehetnek majd valamely betegség kezelésére. Sokszor előfordul, hogy reménykeltők az alapkutatások, ám gyógyszerként később mégsem alkalmazhatók. Mócsai Attila, a budapesti Semmelweis Egyetem Immunológiai Intézetének adjunktusa szerint a felfedezett molekuláknak kicsiny töredékéből lesz csak gyógyszer.

A fejlesztésnek számos buktatója van, még a humán klinikai vizsgálatok fázisáig eljutó molekuláknak is kevesebb mint 10 százalékából lesz valóban gyógyszer. Problémát jelenthet például (és ez előre nem jelezhető), hogy a klinikai kipróbáláskor az emberi szervezet miként reagál az új hatóanyagra, milyenek és mekkorák lesznek a mellékhatások. A kutatóknak ekkor kell mérlegelni, hogy az új hatóanyagnak a gyógyító vagy a mellékhatásai az erősebbek. Ennek alapján hoznak döntést, hogy tovább fejlesztik azt, vagy sikertelennek nyilvánítják a próbálkozást.

Hosszú az út a fogyasztóig

Ahhoz, hogy egy új hatóanyag gyógyszerként forgalomba kerüljön, át kell esnie a kifejlesztés hosszadalmas és munkaigényes fázisain – mondja Szabó Franciska, az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) munkatársa. A kémiai és gyártási feltételek teljesülését követően kerülhet sor az élő szervezetre való hatásosságának bizonyítására. Ha a klinikai vizsgálatokat megelőző laboratóriumi tesztek bizonyítják az új hatóanyag hatásosságát és viszonylagos ártalmatlanságát, elkezdődhet a többlépcsős, kórházi körülmények között végrehajtott, embereken történő kipróbálás. Ha a humán klinikai vizsgálat sorozat is sikeres, és bebizonyosodik a gyógyítási előny/mellékhatások kockázati arányának megfelelő volta, a gyártó kérheti az új gyógyszer forgalomba hozatalának engedélyeztetését. Az általa benyújtott vizsgálati dokumentációt az OGYI értékeli, pozitív eredmény esetén pedig bejegyzi a gyógyszert a hazai gyógyszertörzskönyve és kiadja a forgalomba hozatali engedélyt.

A fentiekből jól látható, hogy az új gyógyszerek forgalomba hozatalának feltételei rendkívül szigorúak Európában és Magyarországon egyaránt, ám mégis mind nagyobb a veszélye annak, hogy az emberek ellenőrizetlen, nagyon gyakran hamis gyógyszerekhez jutnak, azokat szedik, és jó esetben nem gyógyulnak meg tőle, rossz esetben súlyos egészségkárosodást szenvednek.

Óvakodjunk a hamisítványoktól!

A hamis gyógyszerek elterjedése világszerte egyre több gondot okoz. Erre hívta fel a figyelmet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is, amely római ülésén globális együttműködésre szólította fel a világ politikusait és egészségügyi szakembereit. A konferencia résztvevőinek álláspontja szerint Európában központi testületet kellene létrehozni, melynek feladata lenne, hogy figyelje a folyamatokat, és javaslatokat dolgozzon ki a hamisítványok terjesztésének megakadályozására.

A szervezet statisztikája szerint napjainkban a Föld gyógyszerkereskedelmének átlagosan 10 százalékát a hamisítványok teszik ki. Vannak országok, amelyekben ennél sokkal rosszabb a helyzet. Oroszországban például a gyógyszerforgalom 20, Mexikóban 40, Nigériában pedig a 80 százaléka hamisítvány. A kriminológiai statisztikák szerint a gyógyszerhamisítás az egyik legdinamikusabban fejlődő bűnözési ágazat; 2010-re az öt évvel korábbihoz képest a hamisítványok 92 százalékos bővülését jósolják a kutatók. Ennek eredményeként csak az Egyesült Államokban körülbelül 75 milliárd dolláros forgalmat bonyolítanak majd le.

Olyan, mint az eredeti

A hamis gyógyszerek jellemzője, hogy külsejükben nagyon hasonlítanak az eredetire, így megtévesztik a fogyasztót. Egy amerikai felmérés szerint 2004-ben az Interneten magánterjesztők által hirdetett gyógyszerek mindegyike hamis volt, amelyek vagy lényegesen kevesebb hatóanyagot tartalmaztak a gyári készítménynél, vagy egyáltalán nem volt bennük hatóanyag. Olyan is előfordult, amelyikben az emberi szervezetre ártalmas vegyületeket találtak.

A hamis készítmények ajánlatai Magyarországon is megjelentek. Azok általában a világhálón érkeznek, de vannak piacokon, aluljárókban árusítók is. Leggyakrabban különböző férfi potencianövelőket, antibiotikumokat, idegcsillapítókat kínálnak, de előfordult már, hogy hamisított inzulint ajánlottak megvételre.

Az OGYI meghatározása szerint a hamisított gyógyszerek legjellemzőbb egészségügyi kockázatai: a hatástalanság, az előírtnál kevesebb hatóanyag-tartalom, amely például az antibiotikumoknál rezisztenciát (a szervezet gyógyító hatással szembeni ellenállása) eredményezhet. Továbbá a súlyos mellékhatásokat (maradandó károsodást, néha halált) okozó hibás (pl. magasabb) hatóanyag-tartalom, a szennyezett, rossz minőségű olcsó ható- és segédanyagok, a rossz gyógyszerforma, a mérgezőanyag-tartalom. Az intézet állásfoglalása szerint a betegeknek fontos tudni, hogy a gyógyszer-forgalmazási engedéllyel rendelkező ellátónál vásárolt gyógyszernél a gyártót, a nagykereskedőt, a gyógyszerészt és az orvost is törvényben meghatározott anyagi és erkölcsi felelősség terheli. Így az ott vásárolt termékek minősége garantált. Az illegális árusoknál vett gyógyszer által okozott esetleges mellékhatásokért, egészségügyi károsodásokért senki sem vállal felelősséget, a fogyasztó nem számíthat jogorvoslatra vagy kártérítésre.

Miről ismerhető fel a hamisítvány?

Az OGYI szerint a hamis készítmények többsége felismerhető a csomagolóanyagok silányabb minőségéről, a dobozon szereplő grafikai elemek szokatlan formájáról, színéről. A doboz adathiányos (gyártási és törzskönyvi szám, gyártási és lejárati idő) voltáról. Továbbá a gyártók által a hamisítás elkerülése végett alkalmazott jelek (hologramm, biztonsági zár, tépőmatrica, dombornyomás) hiányáról. Árulkodó jel lehet a gyógyszer szokatlan színe, formája, állaga is, esetleg a furcsa mellékíz.

Hogyan kerüljük el a hamisítványokat?

Csak patikákban vagy azokban a kijelölt üzletekben vásároljunk gyógyszert, ahol ehhez megvannak a törvényben előírt feltételek. Nyaralás, utazás alkalmával az Európai Unió határain belül szintén a gyógyszerárusításra kijelölt helyeken vásároljunk, távolabbi országokba pedig itthonról vigyük magunkkal a megfelelő mennyiségű gyógyszert. Internetről, piacról, „kéz alól” saját egészségünk védelmében soha ne vásároljunk. Kivételt képezhet ez alól a Magyarországon is hamarosan elterjedő on-line patikai szolgáltatás. Az ilyen tevékenységre vállalkozó gyógyszertárak honlapjai szabadon megtekinthetők, működésük a Magyar Gyógyszerész Kamaránál bármikor ellenőrizhető.

Hamisítás ellen technika

Az Egyesült Államokban olyan rádiófrekvenciás azonosító rendszert mutatott be az IBM, amely egy beépített chip segítségével végigkíséri a gyógyszereket az útjukon, a gyártótól egészen a felhasználóig. A rendszer szoftverei és szolgáltatásai révén kiszűrhetők a gyógyszertolvajok, a hamisítók, a forgalmazókat pedig megkíméli a visszahívott termékek becserélése miatti kellemetlenségektől.

Lóránth Ida