A nyári meleg, az utazások, az idegenforgalom különösen kedveznek a fertőző, járványos betegségek terjedésének. Nem árt komolyan venni a sokak által közhelynek, fölösleges okoskodásnak vélt orvosi figyelmeztetést: mossunk gyakran kezet, sose együnk mosatlan gyümölcsöt.

A nyári fertőzések többsége az emberi felelőtlenség, a meggondolatlanság egyenes következménye.

Persze fontos az is, hogy figyeljünk rá, milyen vízben fürdünk. Strandoláskor többféle betegség leselkedhet a fürdőzőkre. A hazai folyók a teljes szakaszukon többségében rendkívül szennyezettek. Különösen a Duna és a Tisza alsó szakasza, ezért egyáltalán nem volna szabad fürdeni bennük, de még a partjukon napozni sem. Ugyanez vonatkozik az öntisztulásra képtelen bányatavakra is. Ezeknek a vizeknek a magas ipari és kommunális szennyvíztartalma miatt nagy a kockázata a különféle emésztőszervi és bőrbetegségeknek.

Nem árt az óvatosság!

Betegséget a fürdőzők természetesen nemcsak a szennyezett szabad vizeken, de a zárt strandokon is elkaphatnak. Ez évtől Magyarországon is már csak az úgynevezett zárt, vízforgató-rendszerű medencék üzemelhetnek, melyekben folyamatosan cserélik az erősen klórozott vizet, mégsem zárhatók ki a különböző bakteriális, gombás fertőzések. Főként azok veszélyeztetettek, akik nem tartják meg a higiénés alapszabályokat. Így például a strandolás utáni alapos, szappanos zuhanyozást (természetesen előtte is szükséges!), a mezítláb, papucs nélkül való járkálás mellőzését. Az ilyen apró, de nagyon hasznos óvintézkedésekkel elkerülhetők nemcsak a köröm- és bőrgombás fertőzések, de a szemölcsokozó vírusok testen való megtelepedése is.

A különféle bőrfertőzések mellett a nyár tipikus betegségei a járványos emésztőszervi betegségek, azok közül is a szalmonellafertőzés. Mellette persze nem hanyagolhatók el a Campylobacter, a patogén Coli baktérium, vagy a Shigella által okozott betegségek sem. Évente legalább 5-6 ezer szalmonellafertőzést regisztrál a tisztiorvosi szolgálat. Feltételezhető persze, hogy ennél sokkal többen betegszenek meg, csak ha a tüneteik kevésbé nyugtalanítóak, el sem mennek az orvoshoz. Az egyéb regisztrált bélfertőzések száma évente 80-100 ezer. Az egészségügyi statisztikák szerint legtöbb a fertőzött júliusban és augusztusban, vagyis a nyaralás idején.

Olcsó ebédnek drága lehet a vége

A tisztiorvosi szolgálat és a fogyasztóvédők évek óta minden nyáron fokozott ellenőrzést tartanak országszerte a nyaralóhelyek idényjelleggel üzemelő vendéglátóhelyein, mégis folyamatosan visszatérnek a szabálysértések, amelyek enyhébb vagy súlyosabb fertőzések melegágyai lehetnek. A szabálytalankodók figyelmen kívül hagyják például azokat a higiénés előírásokat, amelyek alapvetően szükségesek volnának ahhoz, hogy minimálisra csökkentsék a fertőzések kockázatát. Így például nem tárolják, kezelik az előírások szerint a főzéshez használt, frissen szedett zöldségeket, a tojást, a húst. A személyzet egy része szakképzetlen, fogalma sincs a higiénés előírások megszegésének következményeiről. Az üzletek többségében szabálytalanul tárolják a húsféléket, a lefagyasztott maradékot, felszolgálják az előző napról megmaradt tésztaféléket.

Nyaraláskor, nyári kirándulásokon nem árt odafigyelni arra, hogy hol és főleg mit fogyasztunk ebédre, vacsorára. Ilyenkor nem az ár a legfontosabb szempont, hanem az étel előállítási körülményei. Megtörténhet, hogy olcsón ebédelünk, de a szerzett bélfertőzés kikúrálása céljából az ebéd árának három, négyszeresét költjük majd orvosra, gyógyszerre.

(lóránth)