Átlagon felül tiszta a Balaton, de aggasztó, hogy megjelent az amurgéb

Május közepén a Balaton vize átlagon felül tiszta volt. A vízben oldott és az algák szaporodásához szükséges makrotápanyagok (foszfor és nitrogén) koncentrációja a tó nyílt vízében és a befolyókban is rendkívül alacsony. Veszélybe került viszont a védett lápi póc.

A nitrát, ammónium és karbamid formában jelen lévő nitrogén együttes értéke is csak mintegy 10-20 μg/l közötti.

Az előző évekhez és az évszaknak megfelelőkhöz képest alacsonyabb a befolyó vizekkel, elsősorban a Zalával a tóba jutó, biológiailag hasznosítható foszfor töménysége is, amely a tó vízében a kimutathatósági határ, illetve néhány mcg/l közötti értékre csökken. A víz örvendetesen nagy tisztasága annak is köszönhető, hogy a tavaszi algák eltűnését még nem követte a nyárra jellemző fajok előretörése, annak ellenére, hogy a víz hőmérséklete elérte a 20 °C-t. Ennek megfelelően az algák mennyiségét jellemző klorofillkoncentráció igen alacsony, még a Keszthelyi-medencében is csak 5 mcg volt literenként. A legmagasabb koncentrációt (7 mcg/l) a Szigligeti-medencében mérték.

Nő a szerves anyagok koncentrációja

A hőmérséklet emelkedése segíti a szerves anyagok kioldódását a Kis-Balaton vízrendszerében. Ezzel függ össze, hogy a Zala folyóval érkező vízben az oldott szerves anyagok koncentrációja a téli és kora tavaszi értékhez képest másfélszeresére nőtt, értéke szerves szénben (DOC) kifejezve 16 milligramm volt literenként. A Zala-vízzel érkező szerves anyagok humintermészetű anyagok, amelyek barna színt kölcsönöznek a víznek, ezért a Zala folyó színe is sötétedett, a kora tavaszi 40 mg Pt/l egységről 80 mg Pt/l értékre. A napfény bontó hatására azonban a tó nyílt vizében már a Keszthelyi-medencében is sokkal világosabb a víz színe (20 mg Pt/l), az oldott szerves anyagok okozta barna szín a tó keleti területén pedig műszeresen alig észlelhető (kevesebb, mint 5 mg Pt/l). A hőmérséklet további növekedésével, illetve ha a bő esőzésekkel a Zala vízhozama nő, a Balatonba jutó színes oldott szerves anyagok mennyisége is növekedni fog.

A dévérkeszegek elhullása nem ad okot aggodalomra

Az idén különösen hirtelen felmelegedő vízben a legtöbb keszegféle ívása hirtelen zajlik, és döntő részben az utóbbi hetekben megtörtént. A dévérkeszeg, a nyílt víz legfontosabb pontyféléje tömegesen, de naponta igen változó mennyiségben húzódott a partközelbe. Az állomány legnagyobb része leívott, kisebb „ívási hullámokra” azonban még a következő hetekben is számítani lehet.

Az ívástól legyengült dévérek közül ebben az időszakban számos példány elpusztul, ezért a tavaszi hónapokban a Balatont látogatók a kövek közé szorult és elhullott keszegekkel is találkozhatnak. A szokványos tavaszi elhullás a horgászok és a lakosság körében riadalmat kelt, holott az esemény korábban lezajlott, s a vízfenékről a felszínre emelkedő bomló tetemeket a szél a védett öblökbe hajtotta, ahonnét a Balatoni Halászati Zrt. összegyűjti és elszállítja. Kísérő körülmények voltak a korábbi nagy esőzések és a gyors, rendkívüli felmelegedés. Megállapították, hogy például az (élő) angolnák jelentősebb mértékben fertőzöttek féreg-parazitákkal.

Megjelent egy agresszív inváziós halfaj

A balatoni befolyókon végzett felmérések szerint a patakok vízhozama megfelelő volt a legtöbb halfaj ívásához. A halfaunát feltáró munkák érdekes megfigyelése egy új halfaj, az amurgéb (Perccottus glenii) előfordulásának igazolása a Balaton vízgyűjtőjéről. A Magyarországon ez idáig csupán a Tisza vízgyűjtőjéből ismert halfaj megjelenése azonban nem jó hír. Az igen agresszív inváziós halfaj súlyos veszélyt jelenthet néhány őshonos faj populációjára.

Természetvédelmi szempontból különösen nagy kihívás a hazai fauna egyik legértékesebb tagjának, a fokozottan védett lápi póc (Umbra krameri) állományainak védelme az amurgéb gradációjától. Ezért komoly aggodalomra adhat okot az amurgéb megjelenése a Kis-Balatonba torkolló Marótvölgyi-vízfolyásban, amelynek alsó szakaszán a lápi póc nagy állománya található.

(Forrás: Infovilág)