A vártnál – tervezettnél – jóval kevesebb ember jelenik meg a különféle rákszűrő vizsgálatokon, a nyilvántartás nem egyértelmű, a szűrések nem elég hatékonyak. Többek között ez derül ki az onkológiai szűrőprogramokkal foglalkozó, május végén közzétett ÁSZ-jelentésből.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nemcsak a gazdaság, a közigazgatás, a civil szféra szereplőinek működését vizsgálja, hanem rendszeresen elemzi többek között az egészségügyi szolgáltatók tevékenységét is. A vizsgálatok eredményei nyomán pedig különféle javaslatokat tesz, a tapasztalt hibák kijavítása céljából.

A sor végén kullogunk az OECD-országok között

A jelentés szerzői bevezetőjükben megállapítják: 2005-ben Magyarországon a születéskor várható átlagos élettartam 75,8 év, ami az OECD-tagországok statisztikájában pusztán az utolsó előtti helyre elegendő. Minket csupán Törökország követ a listán.

Az OECD-átlag 2005-ben már elérte, azóta pedig valamelyest meghaladta a 78,6 éves átlagos lakossági élettartamot. A legjobb eredményeket felmutató tagországokban még ennél is magasabb, 80 év körüli a születéskor várható élettartam. Az utóbbi 40-50 évben minden tagországban javult ez a statisztikai adat, így nálunk is, de csak nagyon kis mértékben.

A 100 ezer lakosra jutó éves halálozások statisztikájában Magyarország áll az utolsó helyen: 100 ezer emberből várhatóan minden évben meghal 346 fő. Ugyanez az OECD más tagországaiban 227 fő.

Évente 32 ezer magyar hal meg rákban

Bár a világon mindenütt még ma is a vezető halálokok közé tartoznak a különböző rákos betegségek, észlelhető némi javulás. Az OECD statisztikái szerint az 1980-2004-es periódusban, 4 tagország kivételével (Magyarország, Görögország, Lengyelország és Spanyolország) mindenhol csökkent a rák következtében meghaltak létszáma.

Nálunk évente mintegy 32 ezer ember hal meg valamilyen rosszindulatú daganatos betegség következményeként. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a legtöbben (7 ezren), emlő-, méhnyak-, vastag- és végbélrákban veszítik életüket.

Tüdőrák, illetve vastag/vékonybél daganatok miatt nálunk kétszer annyian halnak meg, mint más uniós országokban. Mind a férfiaknál, mind a nők körében vezető halálok a tüdőrák. Ezt követi gyakoriságban a nőknél az emlő- és a vastagbélrák, a férfiaknál a vastag/végbélrák, illetve a szájüregi rákok. E katasztrofális halandósági statisztika okai között említik az elemzők a környezetszennyezést, az egészségtelen életmódot, a gyengélkedő gazdaságot, az erősen megnyilvánuló társadalmi és szociális különbségeket.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által megfogalmazott irányelvek alapján az ezredforduló után Magyarországon is megszületett az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program 2001-2010, majd ezt követte 2003-ban az Egészség Évtizede Johan Béla Nemzeti Program. Mindkét projekt alapcélként fogalmazta meg többek között a rákos betegségek miatt bekövetkezett halálozások számának jelentős mértékű csökkentését. E két program mellett, a 2005-ben deklarált 21 lépés a magyar egészségügy megújításáért elnevezésű kormányprogram is foglalkozik az onkológiai betegségek számának csökkentését célzó intézkedések meghatározásával.