Megelőzhetjük-e a rákot keresztesvirágú zöldségek fogyasztásával? Ezt a kérdést járta körül egy cikk a The New York Times internetes oldalán. Az amerikai újság válasza röviden: a brokkoli, a karfiol és a kelbimbó jót tesz az embernek csakúgy, mint a fehérrépa, vagy pedig a sötétzöld színű zöldségek közül a kelkáposzta és a rukkola fogyasztása.

Hogy miért? Ezek mind magas rosttartalmú és alacsony kalóriájú étel-alapanyagok, amelyek C-, A- és K-vitamint, valamint folátot és ásványi anyagokat tartalmaznak. De hogy ezeknek a növényeknek egyszersmind van-e rákmegelőző hatásuk, azt továbbra is intenzíven kutatják, mondta a lapnak Vandana R. Sheth, a Táplálkozástudományi és Dietetikai Akadémia (Academy of Nutrition and Dietetics) szóvivője. Hozzátette: állatkísérletekben már sikerült igazolni az említett növények DNS-védő és gyulladásgátló hatásait, a humán vizsgálatok eredményei azonban egyelőre vegyesek.

Jó a sok rost, a kevés keményítő

Minden keresztesvirágú zöldségben vannak glukozinolátok, amelyek a főzés és az emésztés során izotio-cianátokká és indolokká bomlanak le. Ezek a biológiailag aktív vegyületek patkány- és egérkísérletekben hólyag-, mell-, vastagbél-, máj-, tüdő- és gyomorrákgátló hatásúnak bizonyultak. A rákkeltő anyagok (karcionogének) semlegesítésével védik a sejtek DNS-állományát, egyben gyulladásgátló hatásúak.

A humán vizsgálatok azonban ellentmondásos eredményt hoztak, egyesek igazolták a daganatellenes hatást, viszont más tanulmányok ezt nem erősítették meg. Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy csak minden második ember hordozza azt a gént, amelyik meghatározza, hogy a szervezet milyen hosszú ideig tárolja, illetve használja fel a keresztesvirágú zöldségekből keletkező védő hatású vegyületeket.

Az Amerikai Rákkutató Intézet (American Institute for Cancer Research) álláspontja szerint az élelmi rostokban gazdag ételek „meggyőzően” csökkentik a vastagbél- és a végbélrák kialakulásának kockázatát; a keményítőt nem tartalmazó zöldségek „valószínűleg” mérséklik a száj, a torok és a hangképző szervek elrákosodásának esélyét, míg a magas karotinoid tartalmú ételek szintén „valószínűleg” csökkentik a tüdőrák, illetve a száj, a torok és a hangképző szervek daganatainak kockázatát. Nos, tudjuk, hogy a keresztesvirágú zöldségekben nincs keményítő, van viszont bennük sok rost – tehát eleget tesznek a fenti feltételeknek.

Tegyük hozzá, hogy a Világ Rákkutató Alapja (World Cancer Research Fund) szerint meggyőző bizonyítékok vannak arról, hogy a rostban gazdag étrend mérsékli a vastagbélrák kockázatát.

(Angolból fordította: K. G.)

Ha érdekli a téma, ajánljuk figyelmébe az alábbi cikket is:

Folyadék és rostok a vastagbélrák ellen