Az emberben egyre több a bizonytalanság, ha újfajta orvosi terápiákról hall, mert nem tudhatja, vajon valóban eredményes-e az adott eljárás. Egyre többen gondolkodnak így, és most egyfajta muníciót kaptak, miután kutatók három tekintélyes orvosi szaklapban 1990-2003 között megjelent szakcikkek következtetéseit hasonlították össze. Kiderült, hogy sok esetben nem bizonyult jónak, sőt ártott, vagy legalábbis csak igen csekély mértékben segített valamilyen új eljárás a betegeknek – szemben a korábban megfogalmazottakkal.

A Journal of the American Medical Association (JAMA) 2005. júliusi számában megjelent tanulmány azt írja, hogy a korábbi kutatási eredményeknek mintegy egyharmada a későbbiekben nem bizonyult helytállónak. Pontosabban a korábban közölt tanulmányok 16%-áról később az derült ki, hogy a bennük megfogalmazottak nem felelnek meg a valóságnak, további 16%-ról pedig bebizonyosodott, hogy az ajánlott terápia csupán minimális vagy elhanyagolható javulást hozott a betegek állapotában.

A kutatást vezető dr. John Ioannidis, görög kutató három mértékadó orvosi szakfolyóirat, a New England Journal of Medicine, a Lancet és a JAMA cikkeit vette górcső alá, és ezekből vonta le következtetéseit. Kísérő cikkében dr. Catherine DeAngelis, a JAMA szerkesztője hangsúlyozta, hogy a most közölt tanulmány rávilágít az orvosi kutatás természetére. Konkrétan arra, hogy a tudományban soha nem lehet valamire azt mondani: fehér vagy fekete.

Lássuk a konkrétumokat. A Ioannidis vezette kutatócsoport a következőket derítette ki, összehasonlítva a korábbi és a később megjelent tudományos közleményeket:

• A hormonszedés megvédi a változás korában lévő nőket a szívbetegségtől – állították korábban. Később kiderült, hogy a hormonpótlás, éppen ellenkezőleg, növeli a szívbetegségek kockázatát.
• Az E-vitamin szedése véd a szívbetegségtől – írták valaha. Egy pontosabb vizsgálat később már nem talált ilyen összefüggést.
• Baktériumfertőzés esetén az ellenanyag-kezelés növeli a beteg esélyét arra, hogy túlélje a szepszist. Ez volt a korábbi álláspont, de ma már tudjuk, hogy nem felel meg a valóságnak.
• A légzési nehézségekkel küzdő betegekkel korábban nitrogén-oxidot lélegeztettek be. Egy nagyobb, pontosabb kutatás kiderítette, hogy ennek a terápiának nincs értékelhető haszna.
• A teában, a borban, valamint sokféle zöldségben és gyümölcsben lévő antioxidánsok jelentősen csökkentik a szívbetegség rizikóját – írták régebben. Mai tudásunk szerint ez a védőhatás csupán mérsékelt.
• Éveken keresztül végeztek olyan műtéteket, amelyekkel eltávolították a nyaki artériákban lerakódott zsírokat, hogy csökkentsék az érintett betegek kockázatát a szélütésre (stroke). Egy későbbi vizsgálat feltárta, hogy ez az operáció csupán csekély haszonnal jár a stroke elkerülése szempontjából.

Ha Önnek a témához kapcsolódó észrevétele, netán családjából vagy ismeretségi köréből származó tapasztalata van, megoszthatja a Natúrsziget más látogatóival, ha felkeresi a Fórum erről szóló topicját.