Egyre több először szülő anya választja a császármetszést, még akkor is, ha orvosi szempontból ez szükségtelen volna. 2001-2003 között az így szülő nők aránya 36,6%-kal nőtt az Egyesült Államokban. Bár a császármetszéssel szülők aránya még mindig alacsony – az USA-ban 2,5%-os –, az irányzat mindenképpen figyelemre méltó, és nem mentes az ellentmondásoktól. Sok nő ugyanis nincs tisztában a császármetszéssel járó kockázatokkal.

A szülész-nőgyógyászok egy része egyetért azzal, hogy a terhes nő megválaszthassa, milyen módon akar szülni. Ugyanakkor rámutatnak, hogy megfelelő orvosi ismeretek híján az önként császárral szülő nők nem képesek igazán felmérni az eljárás veszélyeit. A legfontosabb ellenérv az, hogy az orvosi szempontból indokolatlan, csakis a szülő nő kívánságára végzett császármetszés szükségtelen műtétet jelent. Van más lehetőség a szülésre, ahogyan ez már ősidők óta hüvelyi úton történik. Dr. Samantha Collier, a kérdés szakértője szerint a császármetszés hasi nagy műtétnek minősül, melynek kockázatai közé tartozik a vérzés, fájdalom, fertőzés, valamint a későbbi terhességek során esetleg fellépő placentaproblémák. Ugyanakkor az újszülött számára sem kockázatmentes ez a beavatkozás: előfordulhat légzési rendellenesség, véletlen vágás (seb), tejelválasztási, szoptatási nehézségek és asztma. Az sem mellékes, hogy a „császárral” szülő nőknél később vizelet- vagy széklettartási probléma (inkontinencia) léphet fel.

A probléma lényegét – azt, hogy válassza-e önként a szülő nő a császármetszést, vagy sem – Collier így foglalta össze: „most akar fájdalmat, vagy később?” Mert aki a „császárt” választja, megszabadul ugyan a szüléssel járó fájdalomtól, később viszont fájdalmat érezhet, amikor egyre súlyosabb gyermekét felemelni vagy hordozni akarja. Végül is az ember ne válasszon feleslegesen komoly hasi műtétet akkor, ha más, természetes mód is rendelkezésre áll – mondja a szakember.