Befejezték a kutyák génjeinek feltérképezését. Az ember „legjobb barátainak” szervezetében található DNS mintegy 2,4 milliárd alkotórészét kellett felderíteni, amíg idáig eljutottak. A patkány, az egér, a gyümölcslégy és az ember genetikai kódjainak megfejtése után az amerikai kutatók vezette nemzetközi csoport két évig foglalkozott a kutyák örökítőanyagának feltérképezésével, összesen 30 millió dollárt költve erre a feladatra. Az eredményekről az egyik legtekintélyesebb szakfolyóirat, a Nature számolt be 2005 decemberében.

A kutatók egyik legmeglepőbb megállapítása szerint a kutyáknak sok olyan génjük van, amely megegyezik az emberével, főként néhány genetikai eredetű betegség esetén. Példaként a rákot és az elhízást említették. A kutyáknak 19.300 olyan génjük van, amely vagy megegyezik az emberi génekkel, vagy nagyon közel áll hozzájuk. Igaz, az embereknek mintegy fél milliárddal több DNS egységük, más néven „bázispárjuk” van, mint a kutyáknak. A tanulmányt vezető Kerstin Lindblad-Toh, az egyesült államokbeli Cambridge-ben működő Whitehead Institute munkatársa kijelentette: „alapjában véve a kutyáknak és az embereknek ugyanaz a genetikai készletük.”

A kutyák elsősorban azzal keltették fel a kutatók érdeklődését, hogy rengeteg fajtájuk létezik, amelyek méretben, testi megjelenésben, színekben és természetesen viselkedésben is igen különböznek egymástól. Ha az eltéréseket sikerül párhuzamba állítani a genetikai szerkezetben található különbségekkel, akkor ebből pontos következtetések vonhatók le. A kutatók dolgát megkönnyítette, hogy mintegy 350 olyan modern kutyafajta létezik, amelyek tenyésztéssel nyerték el mai mivoltukat, és mivel a tenyésztők számos generációra visszamenőleg feljegyezték a kutyákra vonatkozó tapasztalataikat, egészségi állapotuk változásait, megfigyeléseik valóságos kincsestárat jelentenek az összehasonlító genetika számára.

A több évszázadon át tartó céltudatos tenyésztés és kiválasztás – mint ismeretes – megnövelte a genetikai eredetű betegségek előfordulását a kutyáknál. Hogy mi köze mindennek a mi egészségünkhöz? Csak egy példa: a dobbermanoknál felfedezett narkolexia gén segíti a kutatókat abban, hogy megfejtsék, milyen genetikai háttere lehet ennek, az embernél is megnyilvánuló alvászavarnak.

A kutyák teljes genetikai állományának, az úgynevezett genomnak az összeállításában egy boxer szukának, Tashának a vizsgálatára támaszkodtak. Ezt követően 10 másik kutyafajtát is megvizsgáltak, valamint adatokat nyertek a kutyák ősétől, a szürke farkastól és közeli rokonától, a coyote-tól.

Mindezeknek az adatoknak a feldolgozása és értékelése segít majd abban, hogy kiderüljön: mi az oka annak, hogy egyes kutyák még a gondos és alapos kiképzés ellenére sem képesek megbízható társként alkalmazkodni a vak vagy fogyatékos emberekhez.