A fenti szám Németországra is érvényes, mondja a 2005-ben alapított „betegbiztonság akciószövetség”. A kiértékelés előzménye 151 tanulmány volt 25 országból, amelyek megállapításokat tartalmaztak a nem kívánt események, károsodások és majdnem bekövetkezett károsodások gyakoriságáról az egészségügyi ellátásban. A tanulmányokat 1995 és 2005 között végezték, 57 származik az USA-ból, 12 Ausztráliából, 11 Franciaországból. Németország a közös munkához 7 tanulmánnyal járult hozzá.

A kórházakban elkövetett hibákkal 132 vizsgálat foglalkozott, 18 vonatkozott az ambuláns területre, egy az ápolóotthonokra. Amint prof. dr. Matthias Schrappe, az akciószövetség elnöke nyilatkozta, az adatok átvihetők, és jó alapul szolgálnak a Németországra vonatkozó becslésekre. Abból kell kiindulni, hogy a fekvőbetegek 5-10%-a szenved károsodást orvosi kezelés következtében. Németországra vonatkozóan évi 17,3 millió kórházi betegnél ez legalább 865.000 érintett ember lenne. Ezeknek a nem kívánt eseményeknek egyharmada elkerülhető.

Oktató központot terveznek az orvosok részére

Óvatos becslések „jelentős biztonsági hézagokra” engednek következtetni a betegellátásban és a cselekvési szükségletben – nyilatkozta prof. Schrappe. Az akciószövetség a következő hónapokban egy, a szövetségi egészségügyi minisztérium által 400 ezer euróval támogatott tanulmánnyal akar foglalkozni, és erre építve egy nemzeti cselekvési keretet kidolgozni. Őszig elő kell terjeszteni egy ajánlást a gyógyszerbiztonságra. Az év elején már előterjesztett cselekvési ajánlásokat a beavatkozások elcserélésének kiküszöbölésére a sebészetben rövidesen kipróbálják kiválasztott kórházakban. Ezenkívül tervezik egy önkéntes hibajelentő rendszer (CIRS) felépítését kórházakban, valamint a kezelésihiba-nyilvántartás egységesítését. Az akciószövetségben egyesült szakmai társaságok és betegszövetségek egyetértenek abban, hogy a jövőben a hibákat egységes minta szerint kell meghatározni, ami megkönnyíti az országos elemzést. Központi szerv lehet az alsó-szászországi orvosi kamarához telepített egyeztető bizottság.

„Mindenesetre nem arról van szó, hogy az utolsót a kezelési láncban vétkesnek tekintsük. A hibát folyamatként kell érteni, mint egy hibaláncolat végét” – mondja prof. Schrappe. Ebben az értelemben az akciószövetség a légi közlekedés tapasztalataihoz hasonlóan oktatóközpont felépítését tervezi orvosok és más egészségügyi dolgozók számára. Itt magatartási szabályokat lehet majd gyakorolni kockázatos helyzetekben, és azt is, hogyan lehet helyes kommunikációval egy team kudarca ellen hatni.

(Forrás: az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet (ETI) portálja. Az eredeti cikk a Medical Tribune 2006, 41, 19, 20. számában jelent meg, fordította. Kövesi Ervin)