A gyártó cégeket is be kell vonni a betegségekre vonatkozó információcsere folyamatába – ilyen körülményesen fo­galmazza meg az Európai Bizottság azt a kezdeményezését, amely megvaló­sulása esetén lényegében a gyógyszerpiaci reklámtilalom feloldását jelentené.

A jelenlegi uniós és nemzeti szabályok értelmében a gyógyszergyártók csak szakmai publikációkban népszerűsíthetik termékeiket, a nagyközönséget viszont még akkor sem tájékoztathatják a készítmények tulajdonságairól, ha konkrét kérdés érkezik hozzájuk. Megfigyelők éppen ezért rendkívüli horderejűnek nevezik a brüsszeli kezdeményezést, amely megteremtheti az amerikai típusú gyógyszerreklámozás feltételeit – számol be a Financial Times.

Günter Verheugen ipari biztos – aki egészségügyi és fogyasztóvédelmi ügyekben illetékes kollégájával, Markosz Kiprianuval együtt terjesztette elő a javaslatot – azt ígéri, hogy 2007. júniusig már konkrétumokkal tudnak előállni az ügyben. Addig is beindítanak egy kísérleti projektet: ez a cukorbetegséggel kapcsolatos információk közzétételét célozza az EU minden hivatalos nyelvén. Az orvosoktól, a betegeket képviselő szervezetektől, az egészségbiztosítóktól és a gyártóktól egyaránt várnak hozzájárulást az adatbázishoz. A projektet a tavaly létrehozott Európai Gyógyszerügyi Fórum felügyeli majd; ennek első hivatalos ülése a napokban zajlott, és ezen ismertették a reklámtilalom lazítására vonatkozó bizottsági elképzelést.

Ezzel egy időben az EU elsőfokú bírósága is hozott egy lényeges döntést, amely szintén a gyógyszergyárak pozícióit erősíti. A luxembourgi bírák kimondták, hogy a gyógyszerek különleges termékek, amelyek kereskedelmét nem lehet teljes mértékben a szabadpiaci mechanizmusokra bízni. A fontos állásfoglalás a GlaxoSmithKline (GSK) és az Európai Bizottság vitájában született meg. A GSK spanyolországi leányvállalata 1998-ban új értékesítési feltételeket vezetett be: ezek szerint a nagykereskedők, akik Spanyolországban terítik a patikaszereket, olcsóbban jutottak hozzá a készítményekhez, mint az exportőrök. A diszkriminációval azt akarta megelőzni a gyártó, hogy a spanyolországi hatósági árkorlátozást kihasználva egyes nagykereskedők olcsón megszerezzék termékeit, és azokat a magasabb árszínvonalú EU-tagállamokban – elsősorban Nagy-Britanniában – piacra dobják.

Az Európai Bizottság azonban 2001-ben a piaci verseny szabadságára hivatkozva elrendelte a GSK által követett árképzési gyakorlat megszüntetését. A gyógyszercég ez után fordult az uniós törvényszékhez. Az elsőfokú bíróság most kiadott döntése alapvetően a GSK-nak ad igazat, rámutatva: Brüsszel annak idején nem vizsgálta meg elég alaposan, hogy a GSK által bevezetett diszkriminatív értékesítési feltételek járnak-e a gyógyszeriparban központi jelentőségű innovációhoz való hozzájárulás révén gazdasági előnnyel.

Az elsőfokú döntés akkor is jelentős, ha ellene az Európai Bíróságnál még fellebbezni lehet. Az Európai Gyógyszergyártók Egyesületének szóvivője, Christophe du Callatay szerint a dolgok a gyártók számára kedvező irányban haladnak. Az európai gyógyszergyárak eddig évről évre milliárdos haszontól estek el a párhuzamos kereskedelem miatt. Európában a koleszterincsökkentő sztatinok és a trombózis elleni készítmények a párhuzamos kereskedelem leggyakoribb termékei. Ezeket a dél-európai tagállamokban lehet olcsón megvásárolni és Skandináviában vagy Nagy-Britanniában busás haszonnal eladni – írja az International Herald Tribune.

Magyarországon nem jellemző a gyógyszerek párhuzamos kereskedelme – tájékoztatta a Világgazdaság című lapot Szabó Ferenc, a Gyógyszer-nagykereskedők Országos Szövetségének elnöke. A hazai gyártók igyekeznek a magyarországi szükségletnek megfelelő mennyiséget piacra dobni minden egyes készítményből, és az átcímkézési szabályok sem teszik vonzóvá azt, hogy egy nagykereskedő kifejezetten exportcélra vásároljon fel nagyobb mennyiségű gyógyszert.

(Forrás: Takács Gábor, VG.hu, Világgazdaság)