Ma megint gondolkodtam. Mint sokszor írtam már róla, ebből eddig is sok bajom származott… Manapság sok infó kering a médiában arról, miként kell takarékosan élni, hogyan kell spórolni, hogyan lehet kevesebb pénzből jól kijönni. Arra eszméltem rá, hogy mi így élünk évtizedek óta! Sztojalovszky Gábor akupresszőr, természetgyógyász továbbgondolásra érdemes írása.

Igen, bizony évtizedek óta megszoktuk, hogy nem hagyjuk égve feleslegesen a világítást, nem hagyunk semmilyen elektromos berendezést alvó állapotban, számítógépet sem, nem nézzük a híreket, nem is hallgatjuk.

Megszorítás vagy pazarlás?

Mi ebben a furcsa? Hogy ez az emberek számára új és „megszorítás”? Miért is? Mert eddig mindent, de mindent felelőtlen módon használtak? Mert mostanáig azt hitték, hogy lehet felelőtlen módon, mindent „túlhasználva” és indokolatlanul pazarolva élni?

Azok az emberek, akik rengeteg pénzből gazdálkodva, vagy inkább garázdálkodva élnek, persze ezt is megtehetik… Igen, ők is a semmitmondó – vagy egyes embereknek alapvető információs forrást jelentő – médiában jelennek meg mint példaképek. És azt sulykolják, hogy a mai világban a minél több anyagi eszköz érdekében mindent tégy meg, semmi sem számít, csak a pénz mennyisége. Persze gondolkodási idiotizmusban is lehet élni, teszem hozzá, mert arra valóban szükség van a fentiekben leírt „csodavilághoz”.

Természetgyógyászként naponta találkozom ennek a szemléletmódnak a romboló, lélekölő, hihetetlen, borzalmas és rettenetes betegségeket okozó világával. Vannak, akik szegénységben – és ezzel együtt lelki nyomorban is – élnek, mert mindig arra gondolnak, hogy „nekem erre meg arra nem telik, neki meg igen”. Ha viszont bemegyünk ezen „szegények” lakásába, rengeteg felesleges, a reklámok alapján beszerzett vacak és szükségtelen holmit találunk!

Nem élelmiszer, inkább ipari szemét

A „szegény” emberek veszik meg a túlárazott, túlmanipulált élelmiszereket. (Nem kaját, aminek az eredeti jelentése: bármi, ami ehető.) Na, ilyenek a túlmanipulált vacak, megbetegítő, de „élelmiszernek” csúfolt ipari szemetek.

Mikor elmondom nekik, hogy valódi alapanyagból, valódi ételkészítési módszerekkel igazi élelmiszert lehet előállítani, egyszerűen nem fogják fel! Számomra hihetetlen, hogy egy húsipari töltelékárut 3200 Ft/kg-os áron (mire ez a cikkem megjelenik, talán már 3600-ért) megvesznek, pedig annak a 80%-a (!) víz, de nem hajlandók elkészíteni a 1500-2000 Ft-os árú, teljesen megfelelő, tápláló alapanyagból egy finomságot. Na itt van az a felelősség, amit az emberek jelentős többsége egyszerűen nem ér fel ésszel.

Mire van időnk, és mire nincs?

Ezen a ponton értünk el az idő kérdéséhez. Tudom, mindenki panaszkodik, hogy nincs ideje, nem tud igazi ételt készíteni, mert túlterhelt. Virtuális világban élni – naponta sok esetben 3-5 órát – viszont van ideje… Eközben ma már nincsenek beszélgetések, elmaradnak a baráti összejövetelek, mert mindig sietünk, rohanunk, és gyakran magunk sem tudjuk, hogy miért.

De fel kell tennünk önmagunknak a kérdést: valóban rohanunk, vagy csak felületessé váltunk? Valóban annyira tudtak hatni ránk a politikusok által a világon mindenhol véghezvitt manipulációk és bevezetett katasztrófa-félelmi törvények?

Félelem, aggódás, szomorúság: az egészségünk látja kárát

Én nem hagyom magam megfélemlíteni, bár nyilván rám is hatnak ezek a manipulációk. Szeretném mindenkivel megosztani, hogy tudatosodjon: ha énjének része lett az állandó félelem, akkor tönkremegy a veséje; ha állandó aggódásban él, akkor tönkreteszi az emésztőrendszerét; ha lényét betölti a szomorúság, akkor a tüdeje és a vastagbele állapota fog lényegesen rosszabbá válni.

Kívánok mindenkinek, aki a cikkemet eddig elolvasta, ehető élelmiszereket, amelyek ráadásul olcsóbbak, mint a semmit sem érők. Kívánok még belső békét és belső erőt, hogy megtalálhassák a boldogságukat.

Sztojalovszky Gábor
akupresszőr, természetgyógyász
Tel.: +36 (50) 110 5977

Ha érdekli a téma, ajánljuk figyelmébe az alábbi cikket:

Felgyorsult világ?