Emlékeimbe vésődtek azok a szünidők, amikor gyerekként, szinte minden nyarat vidéken a nagymamánál vagy a nagynéni, nagybácsi társaságában tölthettem. Lenyűgöző szépségű virágoskert, árnyas gyümölcsfák, szőlőlugasok és magasra felfuttatott zöldbabligetek árnyékában élveztem a természet adományait. Németh Imréné Éva fitoterapeuta természetgyógyász cikke.

Addig egyáltalán nem vagy kevéssé ismert tevékenységeket fedezhettem fel. Egyrészt a háziállatok sokféleségét, másrészt azt a gazdag növényforrást, ami az akkori vidéki házak környékére volt jellemző. Persze nem csak mókát és kacagást jelentett az ottani életforma, hanem sok-sok munkát is egyben. Az ilyen környezet folyamatosan ellátandó feladatokat igényel, ha azt szeretnénk, hogy működőképes maradjon. A falusi házakhoz tartozott egy-egy gémeskút is, ahonnan a háziállatoknak szánt itatóvizet, az öntözővizet és a saját ivóvizünket is fel kellett húzni. Az a víz mindig hűvös volt és kristálytiszta, itatta magát.

A nyár közepére már sok gyümölcsfa megmutatta különleges termését. Így volt ez a szilvafával is. Ami lepotyog a fáról, az már túlérett és jó lesz pálinkának! – mondta a bácsikám, és összeszedve a szilvákat egy hordóban gyűjtögette. A hibátlan gyümölcsöket süteményekhez, szilvásgombóchoz is tették, de a lehető leghasznosabb az érett példányok naponkénti elfogyasztása. A későbbi érésű szilva már a lekvárkészítésre, aszalásra, tartósításra is alkalmas.

Mit tudunk a szilváról?

Ami az éghajlati adottságokat illeti, hazánk valamennyi fajta szilvafa termesztésére alkalmas. Ez a fénykedvelő gyümölcsfa jól tűri a hideget, a korai fagyok alatt és után hozza virágait, de kevéssé érzékenyen reagál rá. Léteznek júniusi, korai érésű fajták, és hagyománya van a lekvárfőzéshez alkalmas késői érésű, október végéig beérő szilvafa fajtáknak is, különösen ismert és jó minőségű az ország keleti részében megérett és feldolgozott szilva.

A szilva a rózsafélék családjába tartozó, változatos ízekben és színben megjelenő csonthéjas gyümölcs. Nemcsak ízében, hanem színben is változatos formákat találhatunk, így a zöldes-sárgás pirostól a kékeslilán keresztül, a gömbölyded, tojás alakú, kerek, hosszúkás és nagy szemű, feszes héjú, magvaváló, lédús gyümölcsszemeket is megtaláljuk. Az érés fázisaiban is eltérhetnek a formák és az ízek. A Nemzeti Fajtajegyzékben 22 szilvafajta szerepel. Elmondhatjuk, hogy a szilvatermesztés és -feldolgozás tradicionális hazánkban. Az ebből készült szilvapálinka pedig hungarikumnak számít, az egész világon ismert.

A szilva igazi vitaminbomba!

Magas – kb. 85 % – a víztartalma, ezért hatásos szomjoltó. Gyümölcsként az érett, édesebb, magasabb cukortartalmú példányait érdemes kiválasztani. A naponta elfogyasztott néhány gyümölcse kiválóan rendben tartja az emésztést. Magas rost és szorbit, valamint a héjában található cellulóz összetevői okán vizelethajtó tulajdonságai vannak, de képes átmozgatni a beleket, serkentve a bélmozgást és a rendszeres ürítést.

Nagyobb mennyiségben, esetleg más formában (aszalt szilva) közismert természetes szer székrekedés, bélrenyheség ellen, hashajtásra és tisztítókúrák elősegítésére is alkalmas. Rendszeres fogyasztása súlycsökkentést eredményez, amely többnyire magas rosttartalmának tulajdonítható. Aki fogyni szeretne, annak is kiváló segítője lehet, mert klorogénsav tartalma miatt megelőzhető vele az elhízás.

Ásványi anyagokban is gazdag

A szilva a vitaminok kiváló forrása, közülük elsősorban a C-vitamint mint hatékony antioxidánst említhetjük. Találhatunk benne még A-vitamint és béta-karotint, amely fontos mikrotápanyag, támogatja a szem és a látás épségét, az immunrendszert, a bőr egészségét, az egészséges nyálkahártya kialakítását és megőrzését.

Ásványi anyagokban ugyancsak gazdag, így megtalálhatjuk benne a magnéziumot, a káliumot, a vasat és a rezet, a mangánt és a foszfort. Köztudott, hogy a vas vörösvérsejt-képző tulajdonságú. Vashiány esetén a szilva kiváló természetes segítség lehet vaspótlásra. A kálium a sejtek és a testnedvek fontos összetevője, szabályozza a szívverést és a vérnyomást is. Segíthet a magas vérnyomás és a koleszterinszint szabályozásában. A naponta fogyasztott friss – vagy hiányában aszalt – szilva képes ezeket az értékeket normalizálni, ezzel hozzájárulva a szív- és érrendszeri betegségek (érszűkület, szívroham, agyvérzés) megelőzéséhez. K-vitamin tartalma fontos a véralvadáshoz, a csontok fejlődéséhez.

A szilva tápanyagtartalma igen magas, kalóriatartalma viszonylag alacsony. Szépészeti értéke pedig a ránctalanító hatás.
Diétázók kísérjék figyelemmel a gyümölcs cukortartalmát, különös tekintettel az aszalt szilvára.

A közeledő kora ősz elképzelhetetlen szilva nélkül. Felhasználása sokrétű. Ehetjük naponta gyümölcsként, készíthetünk belőle gyümölcssalátát, gyümölcslevest, kompótot. Töltelékként ízesítsük fahéjjal szilvásgombóchoz, és persze szilvás derelyébe is tölthetjük, süthetünk szilváslepényt. Jól illik vadhúsokhoz, de hamarosan eljön a szilvabefőtt és a szilvalekvár készítésének időszaka is.

Legyünk kreatívok, és használjuk fel változatosan az étkezésekhez.
Elsősorban pedig fogyasszuk egészséggel!

Németh Imréné Éva
fitoterapeuta, aromaterapeuta, természetgyógyász, Energy Belváros klubvezető
Tel.: +36 (20) 974 2394
E-mail: nemeva54@gmail.com
Tanácsadás

Ha érdekli a téma, ajánljuk figyelmébe az alábbi cikket:

Kertem értékes kincseinek egyike: a meggy