Egy kutatásban azt vizsgálták, hogy az életmódbeli tényezők hogyan befolyásolták a késői depressziót, a demenciát és a stroke kockázatát. Az eredmények azt mutatják, hogy az egészségesebb életmód összefügg a késői életkori depresszió alacsonyabb előfordulásával, valamint a stroke és a demencia kockázatával. A tanulmányról a Medical News Today számolt be.

Az egészségesebb életmód választása jobb az agy egészsége szempontjából, ami hozzájárulhat a hosszú távú egészségügyi eredmények javulásához.

A Frontiers in Psychiatry folyóiratban megjelent tanulmány azt vizsgálta, hogy az ún. agyápolási mérések miként kapcsolódnak a késői depresszió kockázatához. Az agyápolási pontszám (Brain Care Score) olyan szempontokat tartalmaz, mint az átlagos vércukorszint, a koleszterinszint, a vérnyomás, a dohányzás állapota, az erőteljes aktivitásmérés és a mentális elemek, például a stressz szintje.

Több mint 355 000 résztvevő

A több mint 355 000 résztvevő adatait figyelembe véve a kutatók azt találták, hogy az agyápolási pontszámok minden ötpontos növekedése esetén, ami az egészségesebb életmódra utal, 33%-kal csökken a késői depresszió kockázata. Minden ötpontos növekedés a stroke, a demencia és a késői depresszió együttes kockázatát 27%-os mérsékelte.

A tanulmány szerzői kizárták azokat a résztvevőket, akik bizonyos betegségekben, például skizofréniában, mániás epizódokban és bipoláris affektív zavarban szenvedtek.

A kutatók az Egyesült Királyság Biobank adatait használták fel, köztük 363 323 résztvevőt a késői depresszióra vonatkozó adatgyűjtésükben, és 358 198 résztvevőt az összetett eseménycsoportban, amely a demenciát, a stroke-ot és a késői depressziót vizsgálta.

Egészséges életmód és más tényezők

Az agy egészségi állapotának vizsgálatához a kutatók agyápolási pontszámot használtak. Az agyápolási pontszám olyan fizikai összetevőket vesz figyelembe, mint például:

• vérnyomás
• koleszterinszint
• testtömeg index (BMI)
• Ide tartoznak az olyan életmódbeli tényezők is, mint a táplálkozás, az alvás és az alkoholfogyasztás, valamint a szociális-érzelmi tényezők, például a stressz szintje, a kapcsolatok és az életcél.

A résztvevők átlagos agyápolási pontszáma 12, a medián követési idő 12,5 és 12,4 év volt a háziorvosi adatokat is tartalmazó alpopulációs elemzésben.

Összességében az eredmények szerint az agyápolási pontszámok minden ötpontos növekedése a késői depresszió kockázatának 33%-os csökkenésével járt. Az eredmények még pozitívabbak voltak a fiatalabb résztvevők esetében.

Az agyműködés kutatás korlátai

Az 50 évesnél fiatalabb résztvevők esetében minden ötpontos pontszámnövekedés 59%-kal csökkentette a késői depresszió kockázatát. A kutatók azt is megállapították, hogy az agygondozási pontszámok minden ötpontos növekedése a demencia, a stroke vagy a késői depresszió eseteinek 27%-os csökkenésével jár.

Az egyértelműen kedvező eredmények ellenére a kutatásnak vannak korlátai. Először is, bár az Egyesült Királyság Biobankja hasznos információkkal szolgál, a minta nem feltétlenül képviseli az általános populációt, ezért az eredmények általánosítása során óvatosan kell eljárni. A jövőbeli kutatások más országok résztvevőitől származó adatokat is tartalmazhatnak.

Másodszor: az agyápolási pontszámok adatai a résztvevők önbevallásán alapultak, ami pontatlanságokhoz vezethetett. Fennáll annak az esélye is, hogy hiányoznak egyes adatok, például a depressziós diagnózisok, és az adatokból nem lehet következtetni az ok-okozati összefüggésre.

(Angolból fordította: K. G.)

Ha érdekli a téma, ajánljuk figyelmébe az alábbi cikket:

Mediterrán étrend az egészséges agyműködés kulcsa