Élhetnénk-e ma olyan világban, amelyben a daganatos betegek nagy többsége meggyógyulna? Igen! Ha 9 évtizeddel ezelőtt másképp alakul Royal Rife úttörő felfedezéseinek sorsa, ha a zseniális amerikai feltaláló által kifejlesztett plazma frekvenciaterápiát nem megsemmisíteni próbálják, hanem felkarolták volna. A mindmáig tanulságos történetet alább olvashatják.

Dr. Royal Raymond Rife, Jr., Ph.D. 1888. május 16-án született a nebraskai Elkhornban. Édesanyja mindössze nyolc hónapos korában meghalt. Mivel apja, aki gépészmérnök volt, napi 14-16 órát dolgozott, a fiatal Rife-ot nagynénje, Nina Colber Rife Dryden gondjaira bízták, aki saját fiaként nevelte fel.

1905-ben Rife a John Hopkins Egyetemre iratkozott be, hogy orvosi tanulmányokat folytasson, de a bakteriológia iránti érdeklődése a mikrobiológia világába vezette. Ezután a németországi Heidelbergi Egyetemre járt, ahol fotomikroszkópos felvételeket készített a paraziták atlaszához. Munkásságát a Heidelbergi Egyetem oly nagyra értékelte, hogy a parazitológia tiszteletbeli doktora címet adományozta neki.

Kapcsolat a Carl Zeiss Optikai Művekkel

1904 és 1908 között Rife együtt dolgozott Hans Luckellel, Carl Zeiss optikai tudósával és kutatójával a Zeiss Optikai Műveknél. Rife szenvedélyesen érdeklődött a mikroszkópok azon képessége iránt, hogy az emberi szem számára láthatóvá tegyék a mikroorganizmusokat, ezért a mikroszkópok felbontásának és nagyításának javítására törekedett.

1912-ben a kaliforniai San Diegóba költözött, ahol létrehozta első kutatólaboratóriumát. Ugyanebben az évben feleségül vette Mamie Quillt. Az Egyesült Államok haditengerészetének parancsnokhelyetteseként az első világháború előtt és alatt az Egyesült Államok haditengerészeténél teljesített szolgálatot.

A Zeiss céggel együttműködve Dr. Rife és felesége sokat utazott Európába közvetlenül az első világháború előtt.

A nagy gazdasági világválság előtti években Dr. Rife nyilvánvalóan mind az Egyesült Államok kormányának, mind a Carl Zeiss optikai cégnek dolgozott. Ezenkívül, mivel biokémiai kutatási ösztöndíjat kapott az Andok Antropológiai Expedíciós Intézettől, valószínűleg magánkutatásokat is folytatott.

Út az univerzális mikroszkóp felé

1920-ban kezdte meg első mikroszkópjának megépítését. 1929-ben szabadalmaztatott egy mikroszkópos használatra szánt nagy fényerejű lámpát. Technológiai találmányai közül néhányat ma is használnak az optika, az elektronika, a radiokémia, a biokémia, a ballisztika és a repülés területén.

Az 1920-ban készített első mikroszkópját a 2-es számú mikroszkóp követte 1923-ban. Ezt a Northwestern Egyetemre küldték Dr. Arthur Kendall használatára, valamikor 1932-ben. 1933-ban készült el az ún. univerzális mikroszkóp, amely polarizált, fénymezős, sötétmezős, infravörös és ultraibolya képalkotásra alkalmas eszközökkel volt felszerelve. Az univerzális mikroszkóp lehetővé tette élő vírusminták vizsgálatát, amiről a kutatók korábban legfeljebb álmodtak.

Az 1938 körül épített 5-ös számú mikroszkóp jelenleg a Science Museumban van Londonban, és bár a látogatók számára nem áll rendelkezésre, kutatócsoportok közelről megvizsgálhatták, és 1999-ben videokazetta is készült róla.

20 év alatt tehát Dr. Rife ötféle mikroszkópot épített, amelyek közül néhányat a világ legtekintélyesebb kutatói kértek. Mikroszkópjai egyedülállóak voltak nagy nagyítási és felbontási képességeiket tekintve – ami lehetővé tette Dr. Rife számára, hogy élő mikroorganizmusokat vizsgáljon és fényképezzen le.

Rife univerzális mikroszkópja paradigmaváltást hozott a patológiai és mikrobiológiai kutatásban; sok mindent, amire az ő eszköze képes volt, ma sem képesek elvégezni a legmodernebb optikai mikroszkópokkal. (A korszerű elektronmikroszkópok még nagyobb felbontásra és nagyításra képesek, ám csakhogy az alkalmazott technológia miatt élő mikrorganizmusokat nem lehet vizsgálni velük, erre csak Rife univerzális mikroszkópja volt képes. – A szerk.)

Gyógyulások a Timken családban

1913-ban Dr. Rife találkozott Henry Timken iparmágnással. Timken Németországban született, és hétéves korában vándorolt ki az Egyesült Államokba. 1898-ban szabadalmaztatta a kúpos görgős csapágyat, és megalapította a Timken Roller Bearing Axle Company-t. Timken Dr. Rife segítségét kérte egy minőségellenőrzési gyártási probléma megoldásához. Dr. Rife tervezett és épített egy röntgengépet, amely minden egyes, az üzemből kikerülő csapágyat ellenőrzött, és a hibás csapágyakat még a késztermékként való elküldésük előtt selejtezte. Ezzel a vállalat több millió dollárt takarított meg. Timken annyira elégedett volt, hogy élethosszig tartó havi fizetést állapított meg Dr. Rife számára.

Amikor Timken felesége megbetegedett, és orvosai nem tudták meggyógyítani, Dr. Rife az asszony ételeire gyanakodott – ezért átkutatta a konyháját. Mikroszkópjával különböző ételeket elemzett, és megtalálta a baj okát: baktériumokat a fűszeres szekrényben. A nő hamarosan visszanyerte egészségét.

Dr. Rife Timken húgának is vissza tudta állítani az egészségét. Amikor Amelia 1940-ben meghalt, 50 000 dollárt hagyott Dr. Rife-ra, hogy folytassa munkáját. Henry Timken és üzlettársa, Bridges alapítványt hozott létre egy teljesen felszerelt laboratórium finanszírozására a kaliforniai Point Lomában.

Látni akarta mikroszkópjával a vírusokat

Az 1930-as években Dr. Rife már túl akart lépni a hagyományos fény- (más néven optikai) mikroszkópok korlátain. Az akkor létező legerősebb fénymikroszkópok csak 2500-szoros nagyításra voltak képesek – így a kutatók a penészgombákat, baktériumokat és parazitákat láthatták ugyan velük, de az ezeknál sokkal kisebb méretű vírusokat nem.

Mivel Dr. Rife úgy vélte, hogy sok betegség a vírusok miatt alakul ki, arra számított, hogy egy nagyobb teljesítményű mikroszkóppal sok betegség valódi okát megtalálhatja. Ezért a Point Loma-i laboratóriumot és Timken nagylelkű pénzadományait arra használta, hogy továbbfejlessze az univerzális mikroszkópját és a frekvenciaterápiát. Még nagyobb nagyítással tervezte újra mikroszkópját. A Journal of the Franklin Institute-hoz benyújtott jelentés szerint ez az eszköz már 60 000-szeres nagyításra volt képes. Rife univerzális mikroszkópja mindenféle megvilágítást használt: polarizált, monokromatikus vagy fehér fényt, sötétmezőt, réses ultra- és infravörös megvilágítást.

A monokromatikus fény hatására a vizsgált mikroorganizmus fluoreszkált. A baktériumokhoz hasonlóan Dr. Rife azonosítani tudta az általa megfigyelt vírust is a fénytörés színe alapján. Néha akár 20 órán át is dolgozott egyhuzamban, hogy egy-egy vírust fókuszba állítva, annak nyomára jusson.

Rife univerzális mikroszkópja más módszert alkalmazott a fény elhajlítására, mint a normál optika. Az egyik tényező, amely lehetővé tette ezeket a természetes képeket, az volt, hogy Dr. Rife egy Risley ellenforgó prizmának nevezett eszközt használt. Ez két ék alakú prizmából áll, amelyeket egymással szemben egy fogaskerékben helyeznek el. Úgy vannak beállítva, hogy egy fogantyú segítségével mindkét prizma 360 fokban, ellentétes irányban forgatható. A megtört és polarizált, erős monokromatikus fény különböző dőlésszögeinél az általában láthatatlan testek a szerkezetüknek vagy kémiai összetételüknek megfelelő színben váltak láthatóvá. E mikroszkóp minden optikai eleme tömbkvarcból készült, amely lehetővé teszi az ultraibolya sugarak áthaladását.

A kórokozókat fénytörésük alapján osztályozta

Dr. Rife hamarosan felfedezte, hogy az élőlényeknek természetes fénytörési tartományuk van a különböző fénykörnyezetekben. Ez arra a következtetésre vezette, hogy a mikroorganizmusokat az univerzális mikroszkóp alatt a Risley-prizma segítségével a törésmutatójuk alapján lehet osztályozni, azonosítani.

A rezonáns hullámhossz használatának eredménye az, hogy a fehér fényben láthatatlan mikroorganizmusok hirtelen ragyogó fényvillanásban láthatóvá válnak, amikor annak a színfrekvenciának vannak kitéve, amely rezonál a saját, megkülönböztetett spektroszkópiai jellegzetességükkel. (A nukleáris mágneses rezonancia – az MR-vizsgálat – ugyanezt az elvet használja ki az elektromágneses spektrumban.) Dr. Rife így képes volt megpillantani ezeket az egyébként láthatatlan élőlényeket, és megfigyelni, hogy aktívan behatolnak a szövettenyészetekbe.

A lényeg: a rezonancia frekvenciák

Dr. Rife felfedezte, hogy minden mikroszkópikus élő szervezetnek van egy jellegzetes frekvenciája, amellyel rezeg (vagy rezonál), ez az ún. rezonancia frekvencia.

Ezzel több évtizeddel megelőzte Fritz-Alfred Popp és mások 1970-es évekbeli fizikai felfedezéseit, amelyek kimutatták, hogy a szervezetek fotonokat bocsátanak ki. Dr. Rife egyedülálló mikroszkóp konstrukciója és a mikroorganizmusok fotonkibocsátásának felfedezése komoly hírnevet szereztek neki a tudományos világban.

* * *

Cikksorozatunk folytatásában a Rife által megépített plazmacsöves készülékekről, frekvenciagenerátorokról, a mikroorganizmusokat elpusztító úgynevezett halálos (vagyis rezonancia) frekvenciákról és mindezeknek a különféle betegségek gyógyításában történt felhasználásáról lesz szó.

(Angolból fordította: K. G.)

(Folytatjuk)

Rife életéről és munkásságáról nemrég magyarul is megjelent a Rezgésgyógyászat című könyv, amelyet itt lehet megrendelni.

Az immár Magyarországon is elérhető legkorszerűbb VIAT plazma készülékekről itt olvashatnak.