Vasárnap hajnalban újra átállítjuk az órát, így kevesebbet alszunk. A kutatások szerint a tavaszi óraátállítás jelentősen megterheli a szervezetet. Az alvás megvonása azonban nem csak ilyenkor okoz gondot.

A szervezetet nem lehet becsapni

A természetes sötét napszak hiánya miatt az ébrenléti időszak kitolódott, ezért stresszesebbek, fáradtabbak vagyunk, mint elődeink, akik a Nappal keltek és feküdtek. Bioritmusunk azonban hosszú fejlődési folyamat eredménye, így nehéz becsapni. Ma is természetes módon jelzi, mikor érkezik el az alvás ideje. Nem elég csupán néhány órát aludni hétköznap, bízva abban, hogy majd hétvégén bepótoljuk. Az alvással töltött órák létfontosságúak testünk regenerálódásához, mégis legtöbbször az alvástól „lopjuk el az időt”.

A pihentető alvás védi egészségünket

Alváson elsősorban a pihentető, jóleső alvást értjük. Elegendő alvással nemcsak kipihentebbek, frissebbek leszünk, hanem megelőzhetünk számos krónikus, degeneratív betegséget is. Az emberi szervezet éjjel, alvás közben melatonint termel, amely a C- és E-vitaminnál is jobb gyökfogó. Az immunrendszert is erősítő hormont a tobozmirigy termeli, és megléte vagy hiánya hatással van az egész hormonháztartásra: az ösztrogén- (női nemi hormonok), a kortizol (a mellékvesék által termelt „stresszhormon”) termelődésére, az inzulin-szabályozásra, a táplálék feldolgozására, főként a zsírháztartásra – így a testsúlyunkra is.

A melatonin befolyásolja a sejtosztódást, a növekedést, a csontfejlődést, ezért is olyan fontos, hogy a gyerekek eleget aludjanak. A felmérések szerint az 5 évesnél fiatalabb gyermekek körében a környezeti hatások, többek között a fényszennyezés miatt 50%-kal több a leukémiás megbetegedés.

Leginkább a 464 nanométer hullámhosszú kék fény gátolja a melatonin termelődését: gyakorlatilag minden ma használatos, általános beltéri vagy közvilágítási fényforrás sugároz e körül a hullámhossz körül. A legkritikusabb időszak a hajnali 2 és 4 óra közötti tartomány, amikor fényterhelés leginkább csökkenti a melatonin szintjét.