Számos, a természetben megtalálható növény vitathatatlan gyógyhatással rendelkezik. A falgyom számos problémára jelenthet megoldást, fogyasztása allergiások számára mégsem ajánlott, a legfrissebb vizsgálatok alapján ugyanis erős allergenitással rendelkezik.

Változó klíma, újabb allergén fajok

A klímaváltozás következtében a korábban jól bevált pollennaptár egyre inkább felborulni látszik. Az allergiás betegek az előző évekhez képest hosszabb pollenszezonra számíthatnak. Az allergén növények virágzása napokkal-hetekkel korábban megkezdődik, a pollenszórás azonban a megszokott időszakban ér véget. Az időjárás-változások hatására napjainkban egyre elterjedtebb a csak kevesek által ismert, de erős allergén, a falgyom. – magyarázza dr. Magyar Donát, aerobiológus. A falgyomot vizelethajtó, reumás panaszok, cukorbetegség, cellulitisz, vesebántalmak, magas vérnyomás és légzőszervi megbetegedések kezelésére alkalmazhatjuk eredményesen, azoknál, akik nem allergiások. A csalánfélék családjába tartozó növényt ugyanis egy nemrég végzett vizsgálatban jelentős, új allergénként mutatták ki, az ellene termelődött specifikus ellenanyag (IgE) alapján, allergiás betegtől gyűjtött vérmintákból.

Udvarokon, romfalakon

A kora nyári időszakban az erősen allergén csalánfélék (Urticaceae, csalán, falgyom) virágpora adja a légkör pollentartalmának túlnyomó részét, 50-80 százalékát. A falgyom virágzása is hosszan elhúzódó, júniustól szeptemberig tart. A falgyom a mediterrán területek egyik legfőbb allergénje, a romos várfalakon tömegesen található – a neve is innen ered. E növény hazánkban is őshonos, a Dunántúli gyomtársulásokban, szikla- és szurdokerdőkben nem ritka. A városokban is előfordul, főleg az árnyas udvarokban, parkokban találkozhatunk vele. Érdemes szétnézni a sövények, ciprusfélék alatt, ahol szinte észrevétlenül bújik meg ez a kevésbé feltűnő növény. Gyakran nagyobb állomány alakul ki városi bérházak zárt előkertjeiben, ahonnan a nyári melegben nyitva hagyott ablakokon át a lakásokba zúdul a virágpora. Ilyen esetekben kaszálással, kézi gyomlálással el kell távolítani, de ezt a munkát lehetőleg ne az allergiás beteg végezze. Gyomlálás közben viseljünk pormaszkot, zárt ruházatot. A falgyom helyett szintén árnyékkedvelő, talajtakaró növényzetet telepítsünk, pl. gyöngyvirágot, kis meténget, vagy borostyánt.

Poratka, penészgomba allergiások figyelem!

Az allergiás betegeknél gyakori, hogy az évek múlásával újabb allergiák jelennek meg. Kezdetben a panaszok csak egy allergén növény hatására jelentkeznek, a későbbiekben más fajok is hasonló tüneteket válthatnak ki – hívja fel a figyelmet dr. Balogh Katalin, a Budai Allergiaközpont allergológus főorvosa. A Pediatric Pulmonology folyóiratban közölt vizsgálat alapján a falgyom-allergia is gyakran épül valamilyen korábbi, beltéri allergénnel szemben fennálló allergiás betegségre.

Vigyázat, keresztreakció!

A keresztallergia azt jelenti, hogy bizonyos anyagok képesek más anyagot helyettesíteni, utánozni, ami az allergiás tünetek megjelenését eredményezheti. Egyik leggyakoribb, és talán legismertebb a görögdinnye-parlagfű keresztallergia. A keresztallergia hátterében az anyagok kémiai szerkezetének hasonlósága áll. Olyan kicsi a két anyag közötti különbség, hogy sok szervezet, különösen akkor, ha már fokozottan érzékeny az egyik anyagra, nem tud különbséget tenni közöttük. A falgyomra allergiás betegek számára ez okból javasolt a pisztácia fogyasztásának kerülése.