Szinte nincs is olyan ember, akinek ne lenne valami titkos álma, amit szeretne megvalósítani. Jó tudni, hogy nem vagyunk egyedül ezzel az érzéssel. Kár, hogy ezek az álmok oly sok esetben örökre megmaradnak álmoknak.

Lehet, hogy Ön mindig is szeretett volna regény írni. Esetleg el akart utazni Afrikába, vagy meg akarta nézni a sarki fényt. Arról álmodozik, hogy egy kis kávézót vagy cukrászdát nyit a lakása közelében, vagy egy titkos találmányt dédelget gondolatban, amely megváltoztatná a világot.

Mindannyiunknak vannak ilyen és ehhez hasonló álmai, melyek sajnos csak ritkán válnak valóra. Megjelenik a félelem – néha a praktikusság álarcát felöltve, máskor a biztonság szerepét eljátszva –, és mindenféle kifogásokat kínál, hogy miért is nem érhetjük el azt, amit szeretnénk.

Így aztán meggyőzzük magunkat, hogy csak egy légvárról van szó, és ténylegesen soha nem valósulhat meg, mert azt sem tudjuk, hogy kéne belekezdeni, nem tudnánk végigcsinálni, és biztosan úgysem működne. Elveszítjük a hitünket, hogy képesek vagyunk megvalósítani az álmunkat, és eközben elveszítünk valamennyit az önmagunkba vetett hitből is.

Minél gyakrabban szűrjük azonban vágyainkat, és neveljük magunkat arra, hogy ne gondolkozzunk nagyban, annál kevésbé bízunk majd abban a képességünkben, hogy bármi lényegeset el tudunk érni. Vagy ami még rosszabb, olyan szerény álmokat valósítunk meg, amelyek semmiféle erőfeszítést nem igényelnek.

De mi van akkor, ha ezek a nagy dolgok mégis megvalósíthatóak? Mi van, ha ténylegesen meg tudnánk tenni némelyiket vagy akár mindegyiket is? Mi lenne, ha kiderülne, hogy a megvalósulásukkal valami különleges lépne be az életünkbe? Nem volna ez elég ösztönzés a cselekvésre?

Ime, három lépés, hogy megtegyük, amit mindig is szerettünk volna.

1. Járjuk körül

Elsőként egy kis lábmunkára van szükségünk. Vizsgáljuk meg, mire lenne szükség a megvalósításhoz, keressünk megfelelő információforrásokat és olyan embereket, akik esetleg megtettek már hasonló dolgokat, beszüljünk azokkal, akik jártak már ott, kipróbálták már azt, amiről mi álmodunk.

Ebben még semmi kockázat nincsen – egyszerűen csak ismereteket szerzünk, összeszedegetjük a sikeresen működő kulcsstratégiákat, begyűjtjük azokat az ötleteket és forrásokat, melyek, remélhetőleg, segítenek mozgásba hozni a dolgokat.

Írjunk le minden kérdést, ami ezzel kapcsolatban az eszünkbe jut, majd lássunk neki a megválaszolásnak. Előfordulhat, hogy ha utánajárunk egyes dolgoknak, kiderül, hogy a valóság nem is az, amit vártunk, és igaziból nem is érdekel bennünket. Ez sem baj – most legalább már ezt is tudjuk. A kérdések megválaszolásának és a fehér foltok kitöltésének értéke felbecsülhetetlen, és előfordulhat, hogy hatalmas izgalommal tölt el bennünket, amit megtudtunk.

2. Válasszunk

Utánajártunk a témának, és megválaszoltunk egy rakás kérdést – most már a választáson a sor. Két dolog van, ami segítheti a döntés meghozatalát:

• Azt nézzük, ami valóban fontos számunkra, és ne azt, ami nem fontos. Ha a tervünk megvalósítása összhangban van az érzéseinkkel, hallgassunk rá. Ha fejlődünk általa és élvezetet okoz, függetlenül attól, mi lesz a vége, hallgassunk rá. Ne hagyjuk, hogy a félelmeink elnyomják azt, ami fontos számunkra.
• Határozzuk meg a prioritásokat, és azt, miben kéne változtatni. Vannak egyéb folyamatban lévő dolgaink – család, pénzügyi helyzet, karrier, hobbi, kapcsolatok stb. –, és fontos, hogy tisztában legyünk vele, mi áll a lista élén. Át kell gondolnunk, milyen időbeli kompromisszumokra vagyunk hajlandók, és mennyi energiát tudunk áldozni az ügyre, és meg kell állapítanunk a prioritások határait és módosító tényezőit. Előfordulhat, hogy megállapítjuk, jelenlegi prioritásaink alapján ez nem a megfelelő idő az álmunk megvalósítására, de ettől még nem kell lemondani róla. Határozzuk meg, milyen kritériumoknak kell teljesülniük ahhoz, hogy belekezdjünk.

Ha ezt a két dolgot körüljártuk, válasszunk, és kötelezzük el magunkat mellette. Ez segít abban, hogy végigvigyük a dolgot, és formálja a tapasztalatainkat és viselkedésünket végig a megvalósítás folyamán.

3. Tegyük meg az első lépést

Ha azt választjuk, hogy belevágunk, tegyük meg az első lépést. Csak egyetlen lépést. Aztán másnap tegyük meg a következő lépést.

Ez minden.

Tegyünk egy lépést, aztán még egyet, aztán még egyet (mindegy mennyire kicsit vagy nagyot), és haladni fogunk. Ha minden nap csak egyetlen lépést teszünk, egy év múlva 365 lépéssel leszünk előbbre.

Ne hagyjuk, hogy legyűrjön a vállalkozás jelenlegi mérete vagy bonyolultsága. Nincs olyan feladat, ami meghaladná a képességeinket, egyszerűen csak fel kell osztani apró részfeladatokra, és egymás után sorra venni őket.

És ha valami mégsem úgy sülne el, ahogy vártuk vagy reméltük, ne strapáljuk magunkat. Másnap megpróbálhatjuk a dolgokat más módon, vagy másik irányból megközelíteni. Nem tudjuk befolyásolni azt, hogyan végződnek a dolgok, ezért ne hajszoljuk magunkat – csak tartsuk észben, hol vagyunk, válasszunk, és tegyük meg a következő lépést.

Ez a három pont általánosan alkalmazható mindenre, amit szeretnénk megtenni. Akkor hát – mi is az álmunk?

(Forrás: How to Do What You’ve Always Wanted, angolból fordította: Harrach Orsolya)