Az Alzheimer-kór a 21. század legjelentősebb egészségügyi krízise. Az Alzheimer-kórra és egyéb demenciákra költött összegek a teljes GDP 1%-át teszik ki, s tovább növekszenek. A világ kormányai szánalmasan készületlenek a betegségnek a gazdaságra és társadalomra gyakorolt bomlasztó hatásával szemben.

A demencia számos, folyamatosan fennálló, a memóriát, gondolkodást, viselkedést és a mindennapi tevékenységek elvégzésének képességét érintő rendellenességből összeálló agyi szindróma. Nem ismer társadalmi, gazdasági, etnikai vagy földrajzi határokat, világszerte elterjedt. A demencia előrehaladásával az érintettek az élet minden területén segítségre szorulnak, melyet legtöbbször a családtagok nyújtanak.

Az Alzheimer-kór a demencia legáltalánosabb típusa. A világ összlakosságának kb. 0,5%-a demens, és ez a szám exponenciálisan növekszik.

65 év felett az Alzheimer kifejlődésének valószínűsége öt évente durván megduplázódik. 85 éves korban az esély már közel 50 százalékos.

A kutatások szerint a legtöbb demens ember, főleg a fejlődő országokban, saját otthonában él, és egy női hozzátartozója, általában a felesége vagy lánya gondozza. A gondozás komoly pszichológiai és pénzügyi megterheléssel jár. A fejlett országokkal szemben a fejlődő országokban élő demensek több mint egynegyede több generációs családban él, gyermekeivel és unokáival.

A gondozóknak csökkenteniük kell a hivatalos munkaidejüket, vagy fel kell mondaniuk a munkájukat. A családi gondozás mellett gyakran szakszerű, fizetett, kiegészítő gondozásra is szükség van, a demensek az egészségügyi szolgáltatások komoly fogyasztói.

Az egyik legköltségesebb betegség

A demenciára fordított költségek 2010-ben világszerte meghaladják az össz GDP 1%-át, 604 milliárd USD-t.

A demenciában szenvedő emberek száma 2030-ra megduplázódik, 2050-re több mint háromszorosára emelkedik. A demens emberek gondozására fordított költségek még ennél is nagyobb mértékben fognak növekedni, főleg a fejlődő országokban.

A demenciából fakadó krízis globális ténykedést igányel. A történelem azt mutatja, hogy a nagy betegségek, megfelelő globálils odafigyeléssel kezelhetővé, sőt megelőzhetővé, tehetők. Fontos tehát, hogy komoly beruházásokat fektessünk a kutatásokba és a gondozási lehetőségekbe.

Itt az ideje, hogy a kormányzatok és az egyes emberek is megtegyenek mindent annak érdekében, hogy a demencia nagyobb figyelmet kapjon, és a demenciával küzdő emberek és gondozóik több támogatástban részesüljenek.

A demenciában szenvedő emberek gondozása nem csak egészségügyi kérdés, nagyon komoly társadalmi kérés is. Különösen igaz ez a kis és közepes jövedelmű országokra, ahol nagyon hiányosak a megfelelő gondozórendszerek.

A korai felismerés fontossága

A demenciát stigma és mítoszok veszik körül. Sok ember a demencia korai tüneteit az időskor normál következményének tekinti, és nem fordul segítségért. A diagnózis felállításához az első lépés a tünetek felismerése. A diagnózis segíthet csökkenteni a demens ember és családja szorongását, több lehetőséget ad a meglévő kezelések előnyeinek kihasználására, a források és információk elérésére, és több időt biztosít a jövő megtervezésére.

A demencia 10 korai tünete

• Memóriavesztés
• Problémák a aapi tevékenységek elvégzésében
• Beszédproblémák
• Zavar a térben és időben való tájékozódásban
• Gyenge vagy csökkenő ítélőképesség
• Probléma a dolgok nyomom követése terén
• Dolgok helyének összekeverése
• Hangulat és szokások megváltozása
• Személyiség megváltozása
• Kezdeményező készség elvesztése

Költséghatékony közbenjárás

Világszerte szükség van rá, hogy támogassák a demenciában szenvedő embereket és családjukat, és javítsák életminőségüket. A kutatások kimutatták, hogy vannak olyan dolgok, melyekkel csökkenthető a gondozással járó stressz.

Az információ és oktatás segít, hogy az emberek megértsék, mi történik velük vagy szeretteikkel, és hogyan tudnak jobban helytállni. A támogató csoportok lehetőséget kínálnak a tapasztalatok és érzések megosztására. Úgy tűnik, a szakképzett tanácsadás hatékony a hangulat javításában és a stresszérzés csökkentésében.

Nagyon lényeges, hogy időről-időre szünetet lehessen tartani a gondozásban. Ez megszervezhető úgy, hogy a beteget egy időre egy rokon vagy barát gondjaira bízzuk, vagy hivatalos formában, szolgáltatások igénybe vételével jutunk egy kis szabad levegőhöz. Ilyen szolgáltatás lehet például a nappali felügyelet, vagy a beteg elhelyezése rövid időre egy lakóotthonban.

Nagyon fontos az otthoni gyakorlatias segítség, az anyagi támogatás és egy kulcsszemély is, akihez probléma esetén fordulni lehet.

Harrach Orsolya