A génmódosított növények termesztése a növényvédő szerek felhasználásának ugrásszerű növekedéséhez vezetett, nem eredményezett termésnövekedést, és az éhezésre és szegénységre sem nyújtott megoldást – derül ki a Föld Barátai által a napokban közzétett tanulmányból.

A tanulmány egy időben jelent meg a génmódosított növénytermesztési adatokat bemutató, a biotechnológiai ipar által készített éves jelentéssel.

A biotechnológiai ipar által támogatott és a mezőgazdasági biotechnológia térnyeréséért fellépő nemzetközi szervezet, az ISAAA február 13-án tette közzé a génmódosított növények térnyerését bemutató éves jelentését. Bár a biotechnológiai ipar e jelentéssel szeretné elhitetni, hogy a génmódosított növények töretlen diadalmenetben hódítják meg bolygónkat, korántsem ilyen rózsás a helyzet.

Fokozódó növényvédőszer-felhasználás

A Föld Barátai nemzetközi hálózat munkatársai – független elemzéseket, kormányzati és nemzetközi adatokat felhasználva – készítettek egy átfogó tanulmányt, amely bemutatja, hogy valójában Kinek hoznak hasznot a génmódosított növények?

Fidrich Róbert, a Föld Barátai magyar tagszervezetének, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) programvezetője elmondta:

„A génmódosított növények nem váltották be a biotechnológiai ipar által már régóta hangoztatott ígéreteket. Sőt, e növények miatt világszerte fokozódott a növényvédőszer-felhasználás, amely veszélyezteti a környezetet és a helyi közösségek életét. Bár arról beszélnek, hogy ma már több, mint százmillió hektáron termesztenek génmódosított növényeket, arról nem esik szó, hogy ez a világ mezőgazdasági területeinek mindössze 1,5-2%-át teszi ki.”

„A biotechnológiai ipar azt mondja az afrikaiaknak, hogy szükségük van génmódosított növényekre, a lakosság igényeinek ellátására. Ugyanakkor a génmódosított növények túlnyomó részét a gazdag országok állatainak takarmányozására és komoly gondokat okozó üzemanyagok termelésére használják fel, ráadásul ezek a növények nem is adnak nagyobb terméshozamot, mint a hagyományos fajták.” – tette hozzá Nnimmo Bassey, a Föld Barátai nemzetközi génmódosítás kampányának nigériai koordinátora.

Helen Holder, a Föld Barátai Európa génmódosítás kampányának koordinátora szerint mára egyértelművé vált: helyes, hogy az Európai Unió a génmódosított növényekkel kapcsolatban az elővigyázatosság elvét alkalmazza.

A génmódosított növények nem adnak megfelelő megoldást az Európa és a fejlődő országok gazdáit érintő súlyos környezeti és gazdasági kihívásokra. Egyre több bizonyíték mutatja, hogy szerte a világon a környezetbarát gazdálkodási módszerek adnak igazi választ, miközben serkentik a helyi gazdaságot és munkahelyeket teremtenek.