A körte termesztése 3000 évvel ezelőttre, Nyugat-Ázsiába vezethető vissza. Léteznek viszont elméletek, melyek szerint ezt a remek gyümölcsöt már a kőkorszakban felfedezték. Bármilyen eredetű is legyen, a körtét mindig tisztelet övezte. A rostban és antioxidánsokban gazdag gyümölcs hazánkban is megterem és ilyenkor, ősszel könnyen hozzáférhető.

A körte története és jelentősége

A 18. és a 19. században a körte termesztésének fejlődése jelentősen javította annak ízét és minőségét. 1850-ben a körte olyan népszerű volt Franciaországban, hogy a gyümölcsöt dalban és versben ünnepelték, valamint a gazdagok baráti versenyt tartottak, hogy ki tudja a legjobb példányt termeszteni. Manapság a világ körteellátásának legnagyobb részét Kína, Olaszország és az Egyesült Államok biztosítja.

Rostban és tápanyagban gazdag

A körte nagyon jó rostforrás. Azonban a körte rostjai sokkal többet tesznek a székrekedés megakadályozásánál és szabályszerűségének biztosításánál. Segít szabályozni a cukor és a megemésztett zsírok felszívódását, írja Dr. Steve Carroll egyik könyvében. Azok az emberek, akik elegendő rostot esznek, kevésbé valószínű, hogy magas koleszterin szinttel küzdenek, és még kevésbé valószínű, hogy hirtelen változásokat tapasztalnak a vércukorszintjükben, ami fejfájást, szédülést és fáradtságot okozhat. A rost leköti a rákot okozó vegyi anyagokat a vastagbélben, megakadályozva, hogy károsítsák a vastagbél sejtjeit. Ez lehet az egyik oka annak, hogy a rostban gazdag diétákat (ilyen a körte) a vastagbélrák kockázatának csökkentésével társítják.

C-vitamin és réz a szabad gyökök ellen

Az a tény, hogy az alacsony rézbevitel növelheti a vastagbélrák lehetőségét (emelkedett szabadgyök termelés), szintén magyarázza, hogy miért olyan jó ez a gyümölcs a vastagbél egészségének szempontjából. A körte jó C-vitamin és réz forrás. Együnk egy ízletes, zamatos körtét, és máris megadtuk a szervezetünknek a napi C-vitamin értéknek a 11,1%-át, illetve a napi réz értéknek a 9,5%-át. A C-vitamin és a réz úgy is felfoghatók, mint antioxidáns tápanyagok, amelyek segítenek megvédeni a sejteket az oxigén okozta károktól, amelyekért a szabad gyökök a felelősek. A C-vitamin antioxidáns szerepet tölt be a test vízoldó területein, és elengedhetetlen a jó immunrendszer működésének érdekében. Stimulálja a fehérvérsejteket a fertőzések leküzdésében, sok baktériumot és vírust elpusztít, valamint regenerálja az E-vitamint (antioxidáns, amely megvédi a test zsíroldó területeit), miután ez inaktívvá vált a szabad gyökök hatástalanítását követően. A réz segít megvédeni a szervezetet a szabad gyökök által okozott károktól, mivel egy szükséges alkotóeleme a szuperoxid-diszmutáznak, annak a rézfüggő enzimnek, amely kiküszöböli a szuperoxid gyököket. A szuperoxid gyökök egyfajta szabad gyökök, melyek a normál anyagcsere alatt keletkeznek, valamint akkor, amikor a fehérvérsejtek megtámadják a behatoló baktériumokat és vírusokat. Ha nincsenek hamar kiiktatva, a szuperoxid gyökök kárt tesznek a sejtmembránokban.

Segíti a véralvadást és megelőzi a csontritkulást

A körte jó K-vitaminforrás. Ez a vitamin közismert a véralvadás segítésében. Amikor a test megsérül, a K-vitamin kezdeményezi a gyógyulás folyamatát a vérzés lassításával és leállításával. A legújabb vizsgálatok arra utaltak, hogy a K-vitamin segít megelőzni, illetve kezelni a csontritkulást és a csontsűrűség elvesztését. Ha a családunkban előfordult csontritkulás, fontos fenntartani az egészséges K-vitamin szintet. Megakadályozza az érelmeszesedést, így segít a szívbetegségek és a szívelégtelenség megelőzésében.

A körte, amit a piacon találunk, éretlen, ezért szükség van pár napi érlelésre. Szilárd, de nem túl kemény körtéket vegyünk. Sima héja legyen, zúzódás- és penészmentes. A jó minőségű körte színe nem lehet egységes, mivel pirosas-barnás foltoknak is kell lenniük rajta. Amelyiken van ilyen folt, annak erőteljesebb íze van. Kerüljük a megszurkált körtét, vagy amelyiken sötét, puha foltok vannak. A körtét szobahőmérsékleten érlelhetjük. Amint a héja enged a gyenge nyomásnak, megérett, és készen áll a fogyasztásra. Ha nem esszük meg, amint megérett, tegyük a hűtőbe, ahol friss marad még pár napig. Mivel a legtöbb C-vitamin a héjában van, hámozatlanul kell ennünk a körtét.

Fogyasszuk nyersen, csemegeként, vagy a levét is kipréselhetjük. Készíthetünk belőle levest, kompótot. Adhatjuk gyümölcssalátához vagy nyers salátákhoz, húsokhoz is.

Alma-körte leves

Hozzávalók:

• 3-4 nagyobb körte
• 3-4 nagyobb alma
• 3 dl főzőtejszín vagy habtejszín (esetleg növényi tejszín)
• 4-5 csepp sztívia kivonat (ízlés szerint)
• 1-2 fahéjrúd, néhány szem szegfűszeg, szegfűbors
• Kevés citromlé (esetleg bio citrom héja)
• Víz a főzéshez

Hámozzuk meg vagy csak vágjuk darabokra, magozzuk ki az almát és a körtét. Rövid ideig főzzük együtt a citromhéjat vagy citromlevet, a fűszereket és a gyümölcsöket, tegyük hozzá az elején a sztíviát (nagyon édes, ezért óvatosan adagoljuk), 2-3 literes lábasban, bő vízzel. Amikor már közepesen puha a gyümölcs, adjuk hozzá a tejszínt és hűtsük le. Hidegen vagy langyosan tálaljuk. A sztívia a hő hatására sem megy tönkre, nem veszti el az ízét és cukorbetegek is fogyaszthatják.

(Forrás: Miért olyan egészséges a körte?, recept: G. Á.)