Mi van a gyorséttermi csirkében? (2.)
Viszonylag könnyen leszokhatunk a gyorséttermi étkezésről, ha utánajárunk, mit tartalmaznak az ételeik és tudatosítjuk magunkban, hogy a pénzben kifizetendő áron kívül mibe kerülhet nekünk. Sokat segíthet, ha némi egészséges, valóban tápláló harapnivalót viszünk magunkkal az útra, arra az esetre, ha megéheznénk. Így könnyebb ellenállni a kísértésnek, a pénzünk és az egészségünk is megmarad.
A gyorsétel nem táplálék
A gyorséttermek által kíván menük többsége nem csak egészségtelen, sokkal inkább mondhatjuk azt, hogy nem is igazán nevezhetők ételnek. Az angol „junk food” (hulladék étel) kifejezés is találóan kifejezi ezt. Ha elolvasták az előző részben az összetevőket, akkor elképzelhető, hogy fogadalmat tettek arra, soha többé nem esznek ilyet. Egyre többen vannak, akik megkérdőjelezik azt is, hogyan engedélyezhette bárki is ezeknek az élelmiszereknek a forgalmazását. Legtöbben, akik naponta vagy időnként betérnek a gyorséttermekben, sajnos egyáltalán nincsenek tisztában a lehetséges kockázatokkal. Talán ezért is engedik meg sokan még mindig a gyerekeiknek is, hogy ezt fogyasszák rendes ebéd helyett és zsebpénzzel támogatják, sőt, akár szülinapi zsúrt rendeznek gyermeküknek a legismertebb gyorséttermekben, engedve a gyerek nyafogásának és a reklámok csábításának.
Nem csak hizlal
Akár heti két gyorséttermi étkezés a kétszeresére emeli az inzulin-rezisztencia, a cukorbetegség kockázatát azokhoz képest, akik csak hetente egyszer fogyasztanak ilyen ételeket. Ez nem csak a diabétesz, hanem a rák és a szívbetegségek előrejelzője lehet Dr. Mercola, az ismert amerikai orvos-szakíró szerint. Ezek az ételek olyan anyagokat is tartalmaznka, melyek önmagukban nem ehetők, nem emészthetők, sőt, akár mérgezőek is lehetnek, így a krónikus és degeneratív betegségek egész sorát okozhatják hosszú távon. Az elmúlt évtizedekben ezek az ételek semmit nem javultak, sőt, egyre több adalékot tartalmaznak. Ne csodálkozzunk tehát, ha az elhízáson kívül más problémáink is akadnak. Az összetevők több mint fele szintetikus eredetű, némelyik erős méreg: lakkok, rovarirtók és fényezők, továbbá kozmetikumok és illatanyagok, hogy elfedjék az eredeti szagokat és jobb színt adjanak az egyébként ehetetlen ételnek. Ezeknek az adalékoknak nem ételben lenne a helye. Egy-egy összetevő – mint a terc-butil-hidrokinon és dimetil-polisziloxán – májkárosodást, mutációt, magzati károsodást, káros biokémiai változásokat és reprodukciós zavarokat is okozhatnak már egészen kis dózisban. A WHO/FAO által engedélyezett maximális mennyiség 100-400 mg/kg (anyagsúly), de már 1 mg is megbetegíthet. A biztonságos mennyiség tehát a 0 mg. Ezek a méreganyagok nem csak egyszr hatnak, hanem felhalmozódnak a testünk szöveteiben. Ráadásul ezek az ételek nem romlanak meg, mint a rendes „élő” ételek, csak kicsit összemennek. Nem lehet őket komposztálni – még a sült krumplit se! 10-15 év alatt sem válnak humusszá! Mindez figyelmeztető jel arra, hogy kizárjuk a saját táplálkozásunkból örökre.
Azzá válunk, amit megeszünk – gyors ételek másként
Nem csak a szó jelenleg elterjed értelmében léteznek „gyors” ételek. Sokkal egészségesebb összetevőkből is összeállíthatunk gyorsan ízletes ételeket. Friss zöldségek, teljes kiőrlésű kenyerek, valódi joghurtból és élő, nyers összetevőkből is készíthetünk könnyen emészthető uzsonnát, rágnivalót, mely táplálja a szervezetünket és amelyek valóban emészthetők. Organikus, helyi termesztésű, nem génmódosított zöldségek, fermentált szójatemékek és, ha még fogyasztunk állati eredetű táplálékot, akkor organikusan, szabadon nevelt állatok teje, tojása, húsa és az ezekből készült ételek tartoznak ebbe a kategóriába. Frissen préselt zöldség és gyümölcslevek, és a nyers, élő ételek többsége általában nagyon gyorsan elkészülnek, otthon a saját konyhánkban is.
Számos receptkönyv jelent meg már hazánkban is, mely ilyen jellegű recepteket tartalmaznak, de önállóan is kreálhatunk ezekből az alapanyagokból friss, laktató és szállítható menüket. Olyan egyszerű elkészíteni ezeknek az ételeknek a többségét, hogy 5-10 percnél nem tart tovább – akár kevesebb is, mint elmenni a legközelebbi gyorsétteremig és kivárni a sorunkat. További előnyük, hogy tele vannak értékes tápanyagokkal, laktatóak, egészségesek és valódiak. Ha a friss növényi hulladékot a komposztra rakjuk, néhány hét vagy hónap alatt teljesen lebomlanak és kiváló termőföld-javító anyag válik belőlük. Az ilyen ételek nem csak testileg, szellemileg is építenek bennünket. Sokkal könnyebben tudunk gondolkodni, mozogni is. Nem leszünk éhesek tőlük fél óra múlva és nem tömnek el. Sem testünk, sem szellemünk nem nehezül el. Még a hagyományos, kissé zsíros magyar konyha, nagyanyáink és édesanyánk saját régi receptjei is sokkal egészségesebbek és jobbak, mint bármilyen gyorsétel, már csak azért is, mert otthon készültek, szeretettel és jobb anyagokból.
Ha pedig nincs időnk főzni, akkor készítsünk friss összetevőkből turmixot, vagy csak aprítsuk, szeleteljük fel a zöldségeket. Készítsünk hozzá friss zöldségekből és fűszerekből mártogató szószt – tisztítással együtt is legfeljebb 10 perc. Ropogós, ízletes és magunkkal vihetjük. Nagyon finomak az aszalt zöldségek, gyümölcsök, krékerek is, vagy a puffasztott, pelyhesített gabonák: köles, zab, hajdina, kukorica, vagy az áztatott aszalványok és olajos magvak, friss csíráztatott magvak. Ezek előnye, hogy ropogósak is.
(Forrás: What’s in Fast Food Chicken? (Hint: It’s NOT Chicken), Super Size Me, Terc-butil-hidrokinon , Dimetil-polisziloxán, Fél év után sem rohad a McDonald’s-menü)