A krónikus fáradtság szindróma (Chronic Fatigue Syndrome – CFS) viszonylag új keletű megbetegedés; az addig ismeretlen betegséget 1988-ban definiálta először e néven az amerikai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC). Sokszínű tünetegyüttes tartozik ide.

A CDC felmérése alapján 1996-ban 100 ezer lakosra legalább 410 megbetegedés jutott. Az USA-ban a CFS-nek nagy figyelmet szentelnek; az Atalantában működő CDC fel is vette azon betegségek listájára, amelyek kutatásának elsőbbséget kell élveznie.

Több mint fél éve fennálló, bénító fáradtság

A krónikus fáradtság szindróma sokszínű tünetegyüttest képez. Fő jellemzője a bénító szellemi és testi fáradtság, amely több mint fél éven keresztül fennáll, és amelynek a szervi oka tisztázatlan. A CFS-hez tartozik még a fej- és torokfájás, izom- és ízületi fájdalmak, koncentrálási és emlékezetzavarok, valamint a nyugtalan, pihenést nem nyújtó alvás, az érzékeny nyirokmirigyek, továbbá a megerőltetések utáni, hosszan fennmaradó állapotromlás. A CFS-páciensek egy része ezenkívül lázról, szédülésről, allergiás tünetekről, depresszióról, látászavarokról is beszámolt. Még az sem képes megszüntetni a krónikus fáradtság szindrómát, ha az érintett nyugalomban van és kímélő életmódot folytat.

Kialakulásának okairól többféle feltételezés látott napvilágot a szakirodalomban. Az orvosok lehetséges okokként a krónikus fertőzéseket, a méreganyagokat és a konfliktusokat nevezik meg. Krónikus fertőzéseken azokat a fertőzéseket értik, amelyek ellen a szervezet nem lép fel erőteljesen, így azok az immunrendszert folyamatosan terhelik (pl. herpeszvírus fertőzések, a tüdő vagy a nemi szervek Chlamydia baktérium okozta fertőzései). A „krónikus mérgekhez” a CFS-kutatók 1600 különböző, mindennaposnak számító méreganyagot sorolnak, amelyek folyamatosan körülvesznek bennünket. A szakemberek feltételezik, hogy ezek a mérgek önmagukban véve nem károsítják az egészségünket, nem veszélyeztetik az életünket, ám hosszú távon gyengíthetik az emberi szervezetet. A szakemberek szerint azok a viszonylag jelentéktelen, egymás közötti konfliktusaink, amelyeknek folyamatosan ki vagyunk téve, és amelyeket nem tudunk megoldani, szintén megtámadják az immunrendszert („krónikus konfliktusok”). Mindazonáltal egyelőre nincsenek olyan tudományos kutatási eredmények, amelyek ezeket az ok-okozati összefüggéseket egyértelműen bizonyítanák.

Gyenge szívműködés, elégtelen keringés

A legújabb kutatások a krónikus fáradtság szindróma kialakulását az elégtelen szívműködéssel hozzák kapcsolatba – ugyanakkor a szakemberek sem biztosak abban, hogy a gyenge szívműködés okozza-e a CFS-t, vagy éppen fordítva igaz a dolog, miszerint a krónikus fáradtság tünetegyüttes idézi elő a csökkent szívműködést.

Az Arnold Peckerman vezette kutatásban 38, krónikus fáradtság szindrómában szenvedő beteget vizsgáltak meg. Közülük 18-nak a szívműködése csökkent mértékű volt, és ők szenvedtek a legkomolyabb tünetektől is, mint ízületi fájdalmak, duzzadt nyirokmirigyek és torokgyulladás. Bár a betegek csökkent szívműködési panaszai nem voltak klinikailag szignifikánsak, Peckerman úgy véli, hogy az elégtelen vérkeringésnek meghatározó szerepe lehet. Egy másik kutatásban ugyanis arra az eredményre jutott, hogy néhány CFS-beteg nagyobb valószínűséggel szenved szívbénulásban.

Peckerman tanulmánya kimutatta, hogy 20 CFS-betegnek a szívműködése nem volt elégtelen. Adódik tehát a kérdés, miért csak néhányuknál alakult ki a CFS. Peckerman azon a véleményen van, hogy az ilyen betegek egy részénél a krónikus fertőzés diszfunkciót idézhet elő a bal kamrában, ami ahhoz a feltételezéshez vezet, hogy a krónikus fáradtság tünetegyüttese az elégtelen szívizomműködés következtében alakul ki.

(Forrás: Internationaler CFS-Tag will über chronische Müdigkeit aufklären, CFS: Poor heart function could be to blame, németből és angolból fordította Mészáros Csilla)