A csicsókát sok célra használja az ipar, állati takarmányozásra és emberi tápláléknak is kiváló. Előnyeit a kozmetikai ipar is felismerte, hiszen a csicsóka gumója kiváló regeneráló, hidratáló, bőrnyugtató, bőrtápláló. Ráadásul még a fogyásban is segít és cukorbetegek is fogyaszthatják. Néhány receptet is találtunk, melyek segíthetnek beépíteni az étrendbe ezt nagyszerű zöldségfélét.

Articsóka vagy csicsóka?

A csicsóka (Helianthus tuberosus L.) a fészkesvirágzatúak családjába, a napraforgófélék nemzetségébe tartozó növény. Észak-Amerikából ered, ahol az indiánok már a Kolombusz megérkezése előtt is termesztették. Magyarországra Franciaországon és Olaszországon keresztül, már a burgonya megjelenése előtt eljutott és az 1600-as években kezdett elterjedni. Az indiánok napgyökérnek hívták, az íze pedig az articsókáéra emlékeztet. Angol nyelvterületen jeruzsálemi articsókának nevezik. Ez onnan ered, hogy Olaszországban a napraforgó neve girasole (ejtsd: dzsirászóle), ezt hallották félre és a végén Jerusalem (ejtsd: dzseruszalem) lett belőle, ezt tették hozzá a már rajta ragadt articsóka névhez.

Sokféle felhasználási területe ismert

A csicsóka állati takarmányozásra és emberi tápláléknak is kiváló, gumóit még a szeszipar is feldolgozza. A szeszipari termékekből üzemanyagot, szárából biogázt állítanak elő. Az édesiparban tápszerek, pótkávé készítéséhez is felhasználják. A kozmetikai ipar is felismerte a benne rejlő hasznot, hiszen a csicsóka gumója kiváló regeneráló, hidratáló, bőrnyugtató, bőrtápláló és frissítő hatása.

Cukorbetegek is fogyaszthatják

100 gramm csicsóka 30-73 kcal-t, 12,1-17,4 gramm szénhidrátot, elhanyagolható mennyiségű zsírt (0,2-0,4 gramm) és némi fehérjét (1,2-2,4 gramm) tartalmaz. Ebből 4,5-9,6 gramm a cukor és 1,6 gramm az élelmi rost. Megemlítendő B1-, B2-, C-vitamin-, niacin-, illetve kálium-, foszfor-, vas-, réz- és magnéziumtartalma is. A csicsókát mégsem elsősorban a benne található vitaminok vagy ásványi anyagok miatt ismerjük, sokkal inkább a közel 15 %-os inulintartalma miatt.

Az inulin összetett szénhidrát (oligofruktóz), probiotikus tulajdonságokkal bíró (a bélben élő, egészségünket védő baktériumokat tápláló), emészthetetlen, vízben oldódó rostanyag. Édes íze ellenére emésztőrendszerünkben nem termelődik enzim, amely lebontja. Inulintartalma így lényegében (glükóz helyett) fruktózzá alakul át. A fruktózból pedig napi 30-80 grammot a szervezet inzulin nélkül is hasznosít. Ezért a csicsóka – inulintartalma révén – az étrend szénhidráttartalmába történő beszámításával része lehet a cukorbetegek étrendjének, persze nem korlátlan mennyiségben. Az inulin a bél baktériumflórájának kedvező befolyásolásával vércukorszint-csökkentő hatású, mivel a szénhidrátok lebontását, felszívódását egyenletessé teszi. Emellett csökkenti a vastag- és végbéldaganatok előfordulásának és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát is, mivel rendszeres fogyasztása segíti a koleszterin- és a trigliceridszint csökkenését.

Jóból is megárt a sok!

A csicsókából készült fogások, termékek az emészthetetlen rosttartalom miatt az arra érzékenyeknél kezdetben gyomor-, bélrendszeri kellemetlenségeket (puffadás, szelesedés, hasmenés) is előidézhetnek, ezért csak óvatosan és az adagot fokozatosan növelve építsük be étrendünkbe.

Segít a fogyásban

Rosttartalma révén testtömegcsökkentő (fogyókúrás) étrendbe is beépíthető, mivel egyrészt előnyösen befolyásolja a vércukorszintet, másrészt jelentős laktató hatással is bír, így kevesebb táplálékkal is beérjük, ami végeredményben – természetesen megfelelő mennyiségű mozgás mellett – fogyáshoz vezet. Egyre több csicsókából készült terméket is kaphatunk, ha éppen nem szeretnénk otthon kísérletezgetni, így instant csicsóka italpor vagy akár tabletta formájában is hozzáférhető. Néhány gumót a kertünkben is elültethetünk, mivel a gumók jól tűrik a szárazságot és a hideget egyaránt, egész évben frissek maradnak, így a csicsóka igazán gazdaságos növénynek számít.

Újra menő a csicsóka

Aki még nem találkozott csicsókával, egy krumpliba oltott gyömbérgyökérhez hasonlító képződményt keressen a piacon. Valójában maga a növény a napraforgóhoz hasonlít, ehető részét a gyökéren képződő gumók képezik. Általában ezek a gumók elég göcsörtösek, ami megnehezíti a pucolásukat, de ha szerencsések vagyunk, kevésbé girbegurbákat is találhatunk.

Érdemes megismerkedni vele, mert mostanság egyre több menő étterem étlapján szerepel, és a piacokon, bioboltokban is gyakran felbukkan. A csicsókát (más nevén jeruzsálemi articsókát vagy topinamburt), ha egyáltalán szóba kerül, a „szegény ember krumplijaként” szokás emlegetni. Annak, hogy ismét népszerűvé vált, nem csak a trend az oka, hanem az, hogy a csicsóka nagyon jóízű, sokféleképpen elkészíthető zöldség, melynek élettani hatásai is igen pozitívak. Most, télen van a szezonja.

Gyakran a krumplihoz hasonlóan készítik (pürének, csőben sütve), de ennél sokkal izgalmasabb receptekkel is találkozhatunk, mert a csicsóka nem rendelkezik a burgonya keményítőtartalmával, és sokkal több leve van, ezért akár ital is készíthető belőle, de fogyasztják nyersen, salátákban is. Könnyű vele bánni, és elkészítési ideje is rövid a magas víztartalom miatt. Íze is összetettebb a burgonyánál: édeskés, olajos magvakra, leginkább dióra emlékeztet, ezért gyakran párosítják dióval vagy dióolajjal. A szarvasgombát is nagyon szépen egészíti ki, éttermekben gyakran különleges tengeri herkentyűk – homár, fésűkagyló kísérője.

Csicsóka-püré

Az otthoni ismerkedést érdemes valami egyszerűbb étellel kezdeni, amit majd egészen biztosan követnek az izgalmasabb fogások is. Mi is egy szupergyors és szimpla pürével kezdjük a sort.

Hozzávalók:

• 60 dkg megtisztított csicsóka
• 3 dkg vaj
• 4 ek tejszín
• só
• frissen őrölt szerecsendió

A csicsókát pucoljuk meg, és vágjuk egyforma kockákra. Tegyük fel főni egy közepes lábosba, kevés enyhén sós vízbe (nem kell, hogy ellepje). Ha megfőtt, szűrjük le, tegyük vissza a lábosba és krumplinyomóval törjük össze. Reszeljünk bele kb. 1/3 teáskanálnyi szerecsendiót és keverjük hozzá a vajat. Lazítsuk egy kevés tejszínnel és keverjük habosra. Ízlés szerint sózzuk meg és azonnal tálaljuk.

A csicsóka mehet a levesbe

Tele vagyunk rossz beidegződésekkel az ételekkel kapcsolatban is. Azért, mert valaki gyerekkora óta utálja a kelbimbót, csak hogy egy közutálatnak örvendő zöldséget említsünk, egyáltalán nem jelenti azt, hogy ez biztosan igaz. Amennyiben gyerekkorunk óta meg sem kóstoltuk az említett ételt, szinte biztos, hogy nem igaz, csak tartjuk magunkat csökönyösen a rögeszméikhez, mert az kényelmesnek tűnik. A csicsóka jól passzol a dióhoz és más olajos magvakhoz is. Ha igazán különleges fogást szeretnénk vendégeinknek kínálni, akkor bátran készítsük el akár a szilveszteri bulira is.

Hozzávalók 6 személyre:

• 1 kg csicsóka
• 1 nagy fej hagyma
• 1 dl tejszín
• só
• frissen őrölt fehérbors
• frissen őrölt szerecsendió
• 10 dkg vaj

Hámozzuk és mossuk meg a csicsókát majd vágjuk egyforma darabokra. Egy közepes lábosban olvasszunk fel 2 ek vajat, dobjuk rá az apróra vágott hagymát és pároljuk puhára. Adjuk hozzá a csicsókát, forgassuk össze, és öntsük fel annyi vízzel, ami félig ellepi (még jobb, ha zöldség alaplét öntünk rá). Amikor megpuhult, turmixoljuk le, sózzuk, borsozzuk, reszeljünk bele egy kevés szerecsendiót és öntsük fel a tejszínnel. Rottyantsunk rajta egyet és tartsuk meleged. A maradék vajat egy kis lábosban közepes lángon hevítsük addig, amíg halványbarna színt kap és dió-mogyoróillatot áraszt. Azonnal vegyük le a tűzről, nehogy megégjen. Szedjük a levest tányérba és kanalazzunk rá a barnított vajból. Akár szarvasgombát is reszelhetünk rá, ha luxuskivitelt szeretnénk, de pirított dióval vagy önmagában is szuper.

(Forrás: A csicsóka segít a fogyásban és még a bőrre is jó, A csicsóka mehet a levesbe, Légy menő csicsókával)