Mire jók az autogén tréning alapgyakorlatai? (2.)

Érdemes most is a kályhától indulni. Ahogy írtam, az autogén tréning (AT) relaxációs technika. Ma azt hisszük, hogy a relaxáció az angol relax szóból ered, de ez a szó (is) a franciából került az angolba, ahol a relaxation a fogoly szabadon engedését jelenti (és természetesen latin eredetű). Könnyű belátni, hogy vajon milyen fogolyról lehet szó – a lélek az, a mi halhatatlan lelkünk.

Lassan száz éve, hogy Berlinben, J. H. Schultz klinikáján megkezdődött az AT alkalmazása. Sokat lendített fejlődésén és elterjedésén az I., majd a II. világháború és a koreai, illetve a vietnami amerikai kudarc. Mind a négy háború során nagyon sok fiatal férfi és nő szenvedett súlyos lelki sérülést (is), aminek hatására felbomlott a vegetatív idegrendszer harmóniája: kellemetlen tünetek, tünetegyüttesek (ún. szindrómák), működési zavarok és/vagy pszichoszomatikus, illetve pszichovegetatív betegségek alakultak ki.

A zsidóüldözés elől emigrált német terapeuták sikeresen alkalmazták az AT-t amerikai veteránkórházakban és szanatóriumokban a lelkileg-idegileg sérült fiataloknál, a módszer így Amerikából került vissza (Svájcon keresztül) Európába a hatvanas években.

Miért érdemes megtanulni?

Nézzük, miért érdemes megtanulni ezt a technikát. Az AT alapfokú hat gyakorlatának mindegyike a maga területén segít a vegetatívum harmonikus működésének helyreállításában, a kóros működés kialakulásának megelőzésében és a személyiségfejlődésben.

Az első gyakorlat hatására bárhol, bármikor el tudjuk lazítani egész testünk izmait olyannyira, hogy ólomnehéznek, mozdíthatatlannak érezzük magunkat. Egyeseknél az ún. testséma is „lazul” vagy szétesik: az illető nem érzi a testét, illetve téves érzékelései támadnak (mintha libikókán hintázna, mintha üres tér lenne a hasa helyén stb.). Ez a gyakorlat csökkenti a feszültséget a központi idegrendszerben, ami pl. megszünteti az alvászavart, növeli az ártóstressz-tűrőképességet, s mivel a zsigerek izmaira is jótékonyan hat, javítja az emésztést, az ürítést – általában szabályozottabbá válnak a zsigeri működések.

A második gyakorlat a vérkeringést és a vérnyomást optimalizálja. Hatására megszűnik a hideg vagy nyirkos kéz és/vagy láb szindróma. Az idegi eredetű magas vérnyomás (hypertonia essentialis) csökken, az alacsony emelkedik, az ugráló stabilizálódik. Csökken a szédülési, ájulási hajlam, a migrénes roham és a keringési zavar okozta fejfájás – de mindkét nemnél jótékonyan hat a gyakorlat a libidóra és a szexuális működésre is.

A harmadik a szív-gyakorlat. Az idegi-lelki eredetű szúrás, nyomás, „kihagyás” és az azt követő – már említett – nagy ütés (extraszisztólia) és az ehhez csatlakozó hideg verejték, halálfélelem tűnik el e gyakorlat hatására. Jó az AT eme gyakorlata a szívinfarktuson vagy -műtéten átesett ember rehabilitációjára – de segít azoknak is, akik nem tudnak szeretetet (vagy gyűlöletet) érezni, illetve kifejezni. Gondoljunk csak a taóra: a szeretet és a gyűlölet nemcsak kizárja, hanem fel is tételezi egymást; aki nem tud (nem mer) mit kezdeni saját negatív érzéseivel, az könnyebben kap el bármilyen betegséget és nehezebben gyógyul.

A negyedik a légzőgyakorlat. Sok embernek eszébe sem jut, hogy a légzés eredetileg ugyanolyan vegetatív működés volt, mint a máj vagy a vesék munkája. Ezt jelzi, hogy a légzés „magától” folyik, akkor is, ha nem irányítjuk, nem figyelünk rá: egész éjjel, ájultan stb. is lélegzünk. A vízzel való kétarcú kapcsolatunk, főleg az úszás miatt akaratlagosan is tudjuk irányítani a légzést, és ezzel sokan visszaélnek. A porosz pedagógia (ki a mellet, be a hasat, ülj hátratett kézzel), valamint a torna és a mindennapi élet „keverése”, meg az ellenkező nem becsapása a felelős azért, hogy sokszor „kézi vezérléssel” lélegzünk akkor is, amikor jobb lenne az „automatikus üzemmód” (csak akkor látszik ám a sörhas). S ez megbosszulja magát: nem jó a légzésünk. Nos, ezt a vegetatív irányítottságot adja vissza az AT negyedik gyakorlata, enyhítve-megszüntetve asztmás és más jellegű (allergiás) panaszainkat.

Az ötödik gyakorlat olyan vegetatív működéssel alakít ki mentális kapcsolatot, amelyet korábban sokan nem ismertünk: a napfonatról (plexus solaris, solar-plexus) van szó. Ez – a sugárzó naphoz hasonló – vegetatív központ valamivel a köldök fölött, a gyomor mögött helyezkedik el, és függőlegesen, az ajkunktól a külső nemi szervig, vízszintesen pedig a májunktól a lépünkig irányítja minden zsigerünk, szervünk működését. Pánikbetegség, vegetatív neurózis, pszichovegetatív labilitás, debilizáló (bénító, gátló) szorongás, a női és férfi szexuális működés legkülönbözőbb zavara mind-mind enyhíthető, megszüntethető ezzel a gyakorlattal, amely jótékonyan hat az étvágyra, az emésztésre és így a testsúlyra is: a soványak híznak, a kövérek fogynak ugyanattól a gyakorlattól, mert ez is az arany középút felé visz, mint az előző négy.

Minőségileg más az AT hatodik alapgyakorlata: ennek hatására olyan vegetatív változás jön létre, amely eddig soha nem történt meg velünk – kellemesen hűvössé válik a homlokunk, miközben testszerte megmarad az ugyancsak kellemes, de meleg érzetünk. Bagdy Emőke – aki megismertette velünk, magyarokkal az AT-t – így összegzi ezt: „Kraepelin írta le először, hogy a tartós meleg fürdőben ülő betegeit álmosító nyugalom fogta el, ha homlokukra hűvös borogatást tett. Ugyancsak ősrégi tapasztalat, hogy alvó emberek homlokára fújva az alvás mélyül. Sajátságos lelki és élettani változás jön létre, ha a test egészében átmelegedve pihen és a terület (mármint a homlok) hűvös.” (Bagdy E. – Koronkai B.: Relaxációs módszerek, Medicina, Bp., l988., 35. o.) Ez a sajátságos változás a pont az „i” betűn: másfél-két és fél órai alvással egyenértékű így egy kb. 10 perces AT-gyakorlás!

Megelőzésre is jó!

Ahogy többször is jeleztem, az AT nemcsak gyógyításra, hanem megelőzésre is jól alkalmazható: a vegetatívum harmóniájának rendszeres erősítése megakadályozza, hogy olyan tünetek, zavarok vagy betegségek alakuljanak ki, amelyek hátterében e harmónia megbomlása áll. A rendszeres gyakorlás sem okoz ugyanakkor függőséget, hiszen semmilyen anyagot nem viszünk be a szervezetbe, tehát nincs, amihez hozzászoknánk, ami összegyűlne bennünk. Ugyanakkor akár éveket is ki lehet hagyni: aki egyszer készségszinten megtanulta az AT-t (mint a gépelést, gépjárművezetést, úszást vagy táncolást), az nem tudja elfelejteni. Először „ügyetlenkedik” egy kicsit, de hamar aktivizálódik a tudása.

Arra is utaltam, hogy az AT személyiségfejlesztésre is használható. A gazdag választékból most két távoli példát kínálok, a nyelvtanulást, illetve a körömrágást. Ami a nyelvtanulást illeti, hangsúlyozni kell, hogy a nyelvtan elsajátítását nem tudjuk segíteni ezzel a módszerrel, de a szavak, szófordulatok és kifejezések megtanulását igen. Ehhez ugyanis nem kell éber figyelem, sőt, Lozanov hipnopédiai kutatásai óta tudjuk, hogy kifejezetten előnyös, ha alfában, vagy alfa-théta határon „lebeg” a tanuló.

A körömrágásról és más rossz szokásról, ártó szenvedélyről – Mr. Alkoholt is ideértve – az AT úgy segít leszokni, hogy nő az ellenállás a csábítással szemben, így észrevétlenül „tanulja meg” az illető nem csinálni, nem kívánni a leszokás tárgyát. Tudom, hogy nehezen hihető, de így van: működik a rendszer. Természetesen „rászokni” is lehet az AT során valamire, pl. a még érzékenyebb észlelésre, érzékelésre. Kelmefestő kliensem újságolta, hogy a fekete 10 árnyalatát eddig is meg tudta különböztetni, de mióta AT-zik, majdnem a duplájára emelkedett ez a szám.

A következő cikkekben egyenként és részletesebben mutatom be az AT gyakorlatait.

Dr. Csíky Antal
holisztikus integratív terapeuta
munka szakpszichológus
alternatív gyógyító
Tanácsadás